Grendel Lajos: Éleslövészet, Galeri, Áttételek

Éleslövészet

mányra vigyázott, míg a másikból gyermeteg bizalom és együgyű optimizmus sugárzott, amelyből a laikus is ki­olvashatta a háború végső kimenetelét. Történelmi por­nó, állapította meg az elbeszélő apja. Az elbeszélő meg az ő álmos és elnyűtt apja tűvé tették Vilma néni lakását (hivatásosok sem csinálhatták volna különbül), de az idegent nem találták. — Nem értem — suttogta Vilma néni. — Az uram emlékére esküszöm, hogy az előbb itt volt még. — De hát akkor hol van most? Vilma néni az ajkára illesztette a mutatóujját. — Bizonyára szellem volt — suttogta. — Szellem — nyögött keserveset az elbeszélő apja, és leroskadt a karosszékbe. — Ügy van. Szellem. De úriember. Elárulta, hogy a vá­ros alatt alagútrendszer húzódik, ha kitörne a háború, elbújhatunk ott. Az elbeszélő apja többnyire sztoikus nyugalommal tűr­te az élet kisebb-nagyobb kalapácsütéseit. Fizikumát te­kintve is robusztus, tagbaszakadt férfi volt, Vilma nénit pedig a többi testvérénél is jobban szerette, éppen ezért nem is tett neki szemrehányásokat, csak annyit mondott: — Küldök egy kis diópálinkát. Ha újra jelentkezne a szellem, legyen mivel megkínálnod. Vilma néni elpityeredett. — Olyan egyedül vagyok. A kutya se néz felém. Nem akarok tovább élni. 15 Nem sokkal később azonban, de már a csapadékos őszi napok beálltával, kigyulladt a termelőszövetkezet mag­tára. Sebestyén úr, a főtéri nőikonfekció-bolt eladója szív­rohamot kapott a futballpályán a helyi Slovan és a Družs­tevník Detrekőcsütörtök kiesési rangadó hajrájában. Ki­76

Next

/
Thumbnails
Contents