Grendel Lajos: Éleslövészet, Galeri, Áttételek

Galeri

ban volt. Egy éjjel majd a szemtanúk kerülnek sorra. Nem fekszenek le az asszonyok mellé, várni fognak. Mert a számadás órája jött el, amikor a halottak tesznek igazságot, mert ők már megvesztegethetetlenek. A hold bevilágít a szobájukba, sugaraival átvilágítja a szemtanúk testét, bevilágít a bordáik közé, bevilágít a szívükbe, s ott ígéreteket és fogadkozásokat talál, amelyek ígéretek és fogadkozások maradtak. El nem hangzott tiltakozást, megíratlan leveleket. Sokan lesznek, gondolta, nagyon sokan. De a halottak és a megnyomorítottak még többen. S a halottak fognak beszélni, és ők, a szemtanúk lesznek némák ismét. S neki megbénul a nyelve, hogy ne mondhasson hazugságot többé, és megbénul a keze, hogy ne üthessen vele többé, és elveszti a szeme világát, hogy élesebben emlékezzék, és elveszti a hallását, hogy az igazságot hallja ezentúl. Bohuniczky bácsi magasba tartotta a kezét, télikabát volt rajta és kalap, amilyen kalapot sohasem tenne föl a fejére. 247