Grendel Lajos: Éleslövészet, Galeri, Áttételek

Éleslövészet

jóllehet italt nem mérnek, csakis üdítők meg kávé fo­gyasztható. A szesztilalom éjfélig tart. A puskákat a kocs­máros őrzi négy megvasalt ládában, s ő osztja ki dél­után három és fél négy között. Azután mindenki el­foglalja a posztját. A szürkület beálltával a házak abla­kaiból mindenhonnan puskacsövek merednek ki, s akinek nem jut hely a házakban, az a kapuk alá húzódik be. Régi szabály, hogy a puskákból csakis fölfelé, negyvenöt fokos szögben szabad lőni, mintha valójában vadkacsák­ra vagy denevérekre vadásznának. De félre a tréfával! Nem az a fontos, hogy ködnyulakra vadászunk, hanem a vadászat bizonyos kultikus-szimbolikus jelentése, jel­lemacélozó rendeltetése, s az ezt követő mély katarzis és belső megtisztulás. Az őrhegy utca és környéke a vá­ros ősi része, roskatag házikóit a valamikori városmag tőszomszédságában emelték. Az utca alsó vége ma is a szántóföldekre torkollik. A város nem errefelé, hanem déli és nyugati irányban terjeszkedik, itt minden érin­tetlen még a civilizációtól. Pár száz évvel ezelőtt, a tö­rökdúlás és a kuruc-labanc villongások évtizedeiben a környéken olyannyira elszaporodtak a nyulak, hogy az ősz beálltával ezrével grasszáltak a városban, kipusz­tították a gyümölcsfákat, megtámadták a gyermekeket, s olykor a történelmi csapásoknál is több kárt tettek a városban. Sőt, amíg ez utóbbiakhoz a lakosság lassan hozzáedződött, s az ügyesebbek a köpönyegforgatás szem­kápráztató trükkjeivel valamiképpen átvészelték őket, a természet e különös csapásával szemben tehetetlenül álltak. A mezei nyulak az Őrhegy utcán keresztül nyo­multak be a városba, itt kezdték hát vadászni őket leg­elébb, s a városi karhatalmisták és tűzoltók néha maguk sem tudták eldönteni, mi a fontosabb feladat, a gyalá­zatos rágcsálók kiirtása-e, vagy a város másik végében fosztogató labancok elűzése. Egy kedves anekdota arról tudósít bennünket, hogy 1704-ben Heister császári gene­rális és Ocskay kuruc brigadéros vállvetve birkóztak a várost épp megszállva tartó közös ellenséggel, s csak azután ütköztek meg a vársáncok előtt. Persze az anek­22

Next

/
Thumbnails
Contents