Grendel Lajos: Éleslövészet, Galeri, Áttételek
Galeri
számára csak egy gusztustalan, visszataszító szó, a bumfordiságnak, a gyámoltalanságnak, az elhülyült, üveges, delirium tremenses tekintetnek a szinonimája, az esztergapadról pedig egy kámzsás hóhér jut az eszébe, amint éppen végignyálazza a félmázsás bárdot, amellyel hamarosan amputál egy eretnekfejet. De azért EL nem hiányzott az előadásokról, és még jegyzetelt is, nehogy idő előtt kitudódjék, hogy ő civil itt. Valójában a terepet mérte föl, a kolléganőivel próbált barátkozni, akik kevesen voltak, és rútak voltak, szegények, és mintha Shell-olajban fürödtek volna, bár lehet, hogy a szagukat csak ő, a civil érezte olajszagnak. Lehet, hogy semmilyen szaguk sem volt, csupáncsak látszott rajtuk, hogy gépészmérnökhallgatók, s ezt le sem tudták volna tagadni. Mind soványak voltak, se nem vidámak, se nem szomorúak, humoruk volt is, meg nem is, egyáltalán, voltak is, meg nem is, bár talán mégiscsak ő mondott csődöt, mert nem tudta megmondani, hogy végül is milyenek voltak. Egy napon aztán őszintén föl kellett tennie a kérdést: mit keres ő itt? Az üdvösségét netán, vagy csak az olcsó érvényesülést? És föl kellett tennie a kérdést: ki ő? És föl kellett tennie a kérdést: mi ő? És nem tudott válaszolni egyetlen kérdésre sem, noha persze egy csomó kézenfekvő válasz fogalmazódott meg benne rögtön, ám ezek egytől egyig közhelyek voltak. Egyszer délelőtt kiült a Danubius kávéház teraszára, hosszú perceken át bámulta a Dunát, kíváncsi volt, nem úszik-e el egy dinnyehéj, habár tudta, az sem váltaná meg, még csak nem is változtatna a lényegen, csupán a bizonyosság, hogy elúszik egy dinnyehéj... Hogy valamitől hiteles lesz egy pillanat, hogy kivetheti hálóját a remény. Ugyanabban a pillanatban politikaigazdaságtan-előadást hallgattak a város egy másik pontján, s a hallgatók nem vették észre, hogy a szemük előtt, a nyitott ablakon át egy dinnyehéj úszik be a rovarirtószagú terembe, s lehorgonyoz a docensnő jobb fülén, s ugyanabban a pillanatban a város harmadik pontján egy visszeres lábú gazdasszony elvágja az ebédnek kiszemelt kappan gégé221
