Grendel Lajos: Éleslövészet, Galeri, Áttételek

Galeri

kora delén. Más körülmények között Bóna úr lehetett volna matematikus, sőt talán matematikusnál is több: filozófus, egy új Kant vagy Kierkegaard. «•Gyermekkoromban juhász szerettem volna lenni — vallotta be az órásmester. — Bár ennek a vonzalomnak az igazi okát csak nemrég derítettem ki. Az az igazság, hogy én sosem kedveltem a lármás, vidám társaságot. Zárkózott és magányt kedvelő gyerek voltam, szívesebben beszéltem az udvar porában kapirgáló tyúkokhoz, mint az utcabeli pajtásaimhoz, akiket alattomosaknak és komiszaknak ismertem meg, akik a saját anyjukat is képesek voltak meglopni, hogy a lopott pénzen cigarettát vegyenek a kocsmában. A magányt szerettem, s a magányt szeretem ma is.« Mindezt a rögtönzött bevezetőt Bóna úr állva darálta el, amivel csak fokozta a mondottak ünnepélyességét, s amit ülve, ne adj' isten, borozás közben nem is lehetne ilyen gépiesen és színtelenül elhadarni, csakis abban a bizonyos pántlikás pózban, ami lelkes parlamenti beszédekre emlékeztet, vagy ellenkezőleg, savanyú szónoklatokra, melyeket a szónok nem is húa^vér emberekhez intéz, hanem kizárólag a mikrofonhoz, illetve a mikrofonon keresztül az alkalomhoz, amelynek az ürügyén szól, s amely személytelen és kolosszálisán érdektelen, mint egy almacsutka valamely magasztos szobor talapzatán. Bóna úr maga is észbe kapott, bár annak nem adta jelét, mintha megbánta volna előbbi vallomását. Hát akkor üljenek le — mondta. — Ez egy rendhagyó történet. Nem is éri meg a fáradságot, hogy beszéljünk róla, s főleg nem most, amikor mindenki azon töri a fejét, miként tollasodhatna meg a mások és az állam rovására. Idegen történet ez. Idegenen azt értem, hogy Angliában vagy Amerikában bizonyára közönséges az ilyesmi, mindennapos. No de nálunk?... Ebben a városban csupa rendes és igénytelen ember él, ami persze nem jelenti azt, hogy úgy igénytelenek, mintha még mindig szívesen járnának a fabódés vécére a kert végébe. De mégis. Itt az emberek nem ölnek, pláne szerelem miatt nem. Itt az ember, mielőtt átmegy az úttesten, előbb balra néz, aztán jobbra, aztán 204