Egyszemű éjszaka. Fiatal szlovákiai magyar költők (Bratislava, Madách, 1970)

Mikola Anikó - az éjszaka dala

az éjszaka dala Bezártam kapuimat, ne keress bejáratot. Hiába lesnél repedésnyi résen, a felhők földet értek, minden lomb földig hajolt. Ez most az én birodalmam. Utaimon árnyékok sietnek, csendes völgy kígyók fészke lett. A fényt a gyökerekbe rejtem, ne lásd, a keselyűk hogy születnek, hogy lesznek kövekből tigrisek, fűszálakból bilincsek, sziromból dárdahegy. Kapuim zárva, az én birodalmam ez itt Csendes örömök temetőjét néma árnyékok felásták. Az alázat méheit vízbe fojtom, 83