Egyszemű éjszaka. Fiatal szlovákiai magyar költők (Bratislava, Madách, 1970)

Tőzsér Árpád: egyszemű éjszaka

megszülettem kőrisfaárnyékban legbelül vas vagyok s azon túl tojás jávorszan/as szemével hóesésnek látszom (apróbb lázadások) Varga Imre magatartása hasonló: nem egy eszme, hanem valami fátumszerű passzivitás jegyében ironizálja hősét (azaz önmagát). Iróniájuk annyiban különböző, hogy Keszeli méltánytalannak érzi kitaszítottságát (de csak az állapot felmutatásával képes lázadni ellene, innen groteszkjeinek szomorúsága), míg Varga Imrének tudatosan választott életformája a passzivitás. Verseikben ez a magatartás a percepció (a kép) túlfunkcionáltságához vezet: nem filozófiai általánosítások segítségével, hanem kizárólag a tapasztalás útján közelednek a társadalomhoz, világhoz. S itt, ezen a ponton haladja meg őket Tóth László, aki úgy marad hű percepcióihoz, hogy intellektusa egyúttal meg is kérdőjelezi azokat. Alaptörekvése neki is a magány benépesítése, azaz poétikus feloldása, de ő — szemben társaival — nem az egyetlen lehetséges feloldásra esküszik. Lukács György írja: „A lírikus... univerzalitása abban nyilvánul meg, hogy éppolyan intenzitással átéli — máskor — az ellentét másik oldalát, és a valóság pátosza oly erős benne, hogy a világ igazi rendjének dinamikus egyensúlya az egymás mellé rakott ellentétekből »magától« helyreáll." Nem kerülheti el figyelmünket a beszúrt „máskor" szó, Lukács ugyanis a dinamikus egyensúlyt nem egyetlen versben, csak a versek sokaságában, egy egész életműben érzi megvalósíthatónak. Adyról (a fenti idézetben ugyanis róla van szó) és az Ady-típusú költőkről állíthatja ezt Lukács, de az utána következő modernekről, mondjuk a szürrealista Éluard-ról — aki az ellentétek „halmozásában" annyira megy, hogy nem egy versét „Ami jó" és „Ami rossz" részekre osztja —, már nehezen lehetne ezt elmondani. Ügy tűnik, a modern költők nagy része az „egyetlen verset" is a „dinamikus egyensúly" igényével írja. Ezzel az „egyensúllyal" kísérletezik a fiatal Tóth László is; legjobb versei egymás mellé rakott ellentétek. Mivel szerzőjük a világot 11