Dobos László: Földönfutók, Egy szál ingben

Egy szál ingben

akik az élet számtalan változásából ezt tanulták meg: hangos szavakkal mondani a megérkezett időt. Beszélni és mondani a szocializmust estétől estéig, hangosan, orcátlanul hangosan, hogy aki hallgatja a szavakat, annak eszébe se jusson a szónok háta mögé nézni. A szocializmus hangos szavak sokasága lesz, apám? Hallgattál, nem tudtál válaszolni. Kik fogják majd hajtani ezt az óriásra tervezett gépezetet? A makacs, konok kommunisták? Egyedül vagy magukhoz ragadják mások kezét is? Kié lesz a jog? A próféta kommunisták hogyan tesznek majd igazságot annyiféle ember, paraszt, szlovák, magyar, suszter, asztalos, bádogos, nincstelen napszámos, harmados, csordás, útkaparó, hivatalnok, nagygazda és rendőr között? Szép szóval? Erőszakkal? Megtalálja-e majd mindenki a maga külön igazságát? Naponta szerettem volna kérdezni tőled, apám. S ami történt, a te életeddel egyeztetni. A mértéket kerestem, a biztos pontot, mert az a más világ már elindult, már elérte az embereket. Tudatom szélén élt egy ösztönös remény, hogy apám egyszer megfogja a kezemet, mint az asztaltáncoltatók, és akkor minden ősünk vére visszaáramlik belénk, szánk telefut a megalázások keserűségével, a hiábavaló életek dühével, a katonaemlékezet tehetetlen panaszaival, testünket szétfeszítő indulattal... Hogy parasztőseim elmulasztott lázadásainak ereje belém nőhessen, hogy a földtúró életek képe velem legyen minden időben. Őriző pásztorként. Melyik a kezdődő új világ első napja, apám? Két világ morzsolódik bennem, két nehéz malomkő, mindegyikük más irányban forog. Köztük vannak a napok, a tegnapiak és a maiak, az események, az eszmélő gondolatok és a várakozó remény: elmegyünk a templomba, utána gyűlést ülünk vagy nagy mulatozásba kezdünk. Szervezkedünk. A falvakat járjuk, ifjúsági szervezeteket alapítunk. Nem láttuk soha senkitől, tanulnánk, figyelnénk, hogy csinálják mások, de itt most kevés a magyarázó ember. Érezni, erősen érezni, hogy hiányzanak a kommunisták, akik elkeseredésükben elmentek innen a háború után. Tanítómes633