Zs. Nagy Lajos: Cudar elégia – Válogatott és új versek 1958-1980

BŰCSŰ A SZERELEMTŐL 1 Büszkén, akár a bércek, a Halálig fölérek. Bocsánatot nem osztok, bocsánatot nem kérek. Köröttem csak a hűvös gyolcsokba vont üresség, alattam és fölöttem égboltnyi szürke festék... 2 A kékek elperegtek, fehérek feketednek, vége a végtelenné hazudott szerelemnek. Zöld láncok elszakadtak. Bazalt hegyek hasadnak. Erdőkkel megrakottan tűzvésszé lombosodtam. 3 Maradtam volna inkább rőt sivatagban árva, kiégett fű a sziklák fehér könyvébe zárva, 90