Zs. Nagy Lajos: Cudar elégia – Válogatott és új versek 1958-1980

CSETEPATÉ Elámult saját szavain, melyek a haragtól bordóvörösen gurultak ki orra alól, lódarázshangon körülszirénázták az asszony barackízű nyakát, halvány halántékának ütköztek, s gyámoltalanul potyogtak az asztal alá. Az asszony türelmesen hajlongott, mosolyával, mint valami keszkenővel, tisztára törölte a költő esendő szavait, s miként az őszibarackot szokta, fehér tányéron tette élete párja elé, mondván: Egyél, kedvesem! 1971 17