Zs. Nagy Lajos: Cudar elégia – Válogatott és új versek 1958-1980
NOVEMBER II Kellene egy rozsdás patkó amit fejem fölött átdobhatnék hátra se nézve hány kéményseprőt találok kupán kellene már egy kis szerencse egy fővagy alnyeremény mert már bekecsem gombja pereg nincs amit megnyomjak ha jönnek a füstemberek aztán meg bennem már havazik nagy pelyhek hullnak hangulatomra báránybőr süvegem sincs szeszt sem iszom kell az a rozsdás lópatkó szárnyas paripám is csak a földet rúgja kéményseprők feketén felmásznak a tejútra 'állok itt árván szerencsétlenül mint egy főszerecsen elperegnek a gombjaim is rangjelzéseimet önként leteszem 50
/