Zs. Nagy Lajos: Cudar elégia – Válogatott és új versek 1958-1980
A SZENT GRAMOFON Az igazmondástól bedagadt a nyelve dadogott és hadonászott eleven kőszent kőszentség szent gramofon tehenek lila árnyékát fejte mert felszálltak a fák koronái közé rigókkal rázni a rongyot Az igazság akár a zsemle kávéba mártható és illatos vagy göndör mint ölednek bolyha néha valószínűtlen mint a Szahara van úgy hogy zsebemben hordom mint a bicskám de néha sejtem csak mint a szívbajt Csak azt tudnám mit keresek dagadt nyelvvel a sivatagban sóhajom egérszürke s bugyborékol pattog a hátgerinc kukoricája A tevék megtaposnak homokként görget a szél 43
/
