Zs. Nagy Lajos: Cudar elégia – Válogatott és új versek 1958-1980

HARANGZŰGÁSBAN Hangulataimat ma már rézből öntik esetleg bronzból harangzúgásban élek mint a zsélyi bolond sekrestyés nyugodt vagyok mint a kőkerítés nyakamba nőtt fiaimmal nem idegesít párás búbánat indulataimat megskalpoltam kék bádogkupolám az égen kedvemre cikáznak a fecskék ebből a fotelből a Jón-tenger hullámaira látok ha akarom cézári gőggel körülrepülöm Szicíliát karom keresztben elnézem a palermói zsibvásárt fogadom Siracusa görög isteneit Héphaisztoszt Hérát meg a többit ebből a fotelből a moszkvai metróba csak szemvillanásnyi az út vén frontharcosokkal utazom hóban nyírfák közt kezet rázok Zagorszk pópáival örmény pártelnökök egészségére vodkát vedelek ebből a rézfotelből mely harangzúgásban kering a Földközi-tenger térségei meg a Tretyakov Galéria fölött ebből a mitológiai ülőalkalmatosságból amely már a Gellérthegyen is megvetette lábát bronz hangulatomba borítván Budapestet ebből a fotelből már felkelni se tudnék nem is akarok hogy őszinte legyek belenőttem mint szög a fába nem húz ki belőle remélem sem a sok útszéli abrakadabra sem a krisztusi pózban ágálok gyülevész serege 19