Zs. Nagy Lajos: Cudar elégia – Válogatott és új versek 1958-1980

A MEGTALÁLT CIMBORA Te csontjaimban robbanó, virágban pengét forgató, rigóm csó'rére dért veró', végzetem hittel büntető, kék villámodból oltalom gyanánt szakad a fájdalom, nyilad süvítve metszi át nyerítő álmom vékonyát. Lilára dermedt ajkamon rikoltva szól a borzalom, s berúgja minden ablakom a tőrbe ejtett Alkalom. A villamosra ráfagyott tekintetem is elhagyott, most önmagamban pörgetem simára dermedt életem. Árnyék fedi az árnyakat, és árnyéktalan hó szakad, fehérre mosva megtalált jó cimborámat: a halált. 1977 142