Zs. Nagy Lajos: Cudar elégia – Válogatott és új versek 1958-1980

Annál rosszabb, így nyilvánvaló, hogy az egyik MEGÍRATLAN remekművemet semmisítette meg ez a pokolfajzat. Hisz köztudott, hogy a költő legjobb verse: az épp megírandó. Elképzelni is nehéz, meg borzasztó is, mit pusztított el ez a sunyi négylábú cenzor, míg szoktatgattam őt házamnak őrzőjévé. Tán épp egy súlyosan ragyogó szonettkoszorút, amelyben bebizonyítom, hogy az élet... milyen is ? Egyszóval: valamit bebizonyítok az életről vagy épp a halálról. Könnyen lehet, hogy legfönségesebb ódámat emészti most e bestia gyomra, ódámat a szerelemről, örök érvényű képekbe zárt véleményem hiányát a VILÁGRÓL, logikám káprázatos bukfenceit ERRŐL-ARRÓL. Ki tudja, mi volt (mi lehetett) e lapon, mely most rágva galacsinná, oldódva péppé, a NAGY LEHETŐSÉG jelképévé 102