Szenes Piroska: Csillag a homlokán

íze annak, mint itt a vásáros csemegének. Míg eszegettek a városháza széles lépcsőin üldögélve, minden falatot megnéztek. Fáradtak voltak, és elégedettek. A nagy piactér, mely még mindig zsúfolt volt sátrakkal, szekerekkel, ebédidő alatt elcsendesült. Parasztemberek kocsijukon hanyatt dőlve horkoltak, az asszonyok a szekerek árnyékában üldögéltek. Jó meleg volt. A három asszony arca kipirult a kendő alatt, még Marka elnyűtt anyja is jól érezte magát. Egyszer katonák mentek el mellettük, vidám szlovák legények földieket keresve. Katka anyja éppen nevetett valamin, és azon nevetősen nézett fel rájuk. — Tán a fronton az urad, menyecske, hogy olyan jókedvű vagy? — szólt egy legényke, kis összepödrött bajsza volt. — No, nézd már a taknyost! — méltatlankodott a mamka. — Hát hallottatok már ilyent? ... De nagy legény vagy, kedvesem, szeretnélek látni majd fogatlanul. A katonák teljes tüdőből nevettek, az asszonyok megkötötték a kendőt az álluk alatt. Még a csizmadiákkal volt dolguk, akik sátraikban rudakról lógatták le a mereven álló csizmákat, óriásokat és kis csizmákat, félrövid, zsinóros kivágású magyar csizmákat és egyenes szárú szlovák csizmákat. Fajok és korok egyszerre talpra ugorhattak volna bennük. Itt még lehetett alkudni, a kalaposok kalaptornyai előtt is. A mestereknek is vérükben volt, az alkudozás lassú megszűnése egy elsüllyedő világ szimbóluma lett. Megrakodva indultak hazafelé, vállukról kis csizmák himbálództak. A kalapokat selyempapír zacskókban a kezükben vitték óvatosan. Ütközben üres uradalmi szekerekkel találkoztak, felkapaszkodtak egyre. Most érezték fáradtságukat. De a lassan tovagördülő szekerek tetején, melyeket mélán görgettek előre közömbös erejükkel a széles szarvú, szép szemű, fehér ökrök, az ősz eleji délután méla ege alatt az ember lelke a megadás mély és szelíd gyönyörével olvadt a megpihenő alkonyatba. A kis Kata anyja egészen halkan énekelni kezdett, és a szeme könnybe lábadt. A szekerek az istálló felé kanyarodtak, az asszonyok leszálltak róluk. Már este terjengett a major fölött, mamka 29