Jankó Zoltán (szerk.): Csallóközi Muzeum (Bratislava. s.n., 1928)

Khín Antal - 1. Mit beszél a Csallóköz?

Kb ín A nia I íaniíóképző inf. ianár 1. Mit beszél a Csallóköz? Csallóköz a magyarságnak klasszikus miniatűr darabja. Még távolról sincs tudományosan sok szempontból átkutatva. Különösen nincs az őstörténet, etnológia, etnográfia, folkloret illetőleg. Pedig nagyon érdekes ve'le foglalkozni. A magyarság őskorának számos vonását rejtegeti. Földrajzi arca kicsiben képe az őshazáknak. A magyarság történetileg kinyomozható régi hazái mind vízben bővelkedő síkok voltak, akár a Csallóköz. A Don vidéke, (Don-Manics, ide számítva a Kuma mellékét is) az első haza; Levédia, Etelköz egyaránt. Megtaláljuk itt romjaikban azokat az ősfoglalkozásokat, melyeket a nomád magyar űzött. így elsősorban a halászatot, melynek itt páratlan múltja van. Egyik érdekessége pl. ennek, hogy a „paraszt-halász" ma is f o k - nak nevezi a tanyát (halfogó hely), mint nevezte a d o n m e 1 lék i őshazában. Néhány csallóközi

1 falu neve a régi oklevelekben ezen szó segítségével fejthető meg. Pl. Árpádsoka = Árpádfoka — Árpád halászóhelye; a mai Dercsika régi neve Györgysoka sem Mátyás királynak a mondából ismert megjegyzésétől kapta nevét (György sok a'!"), hanem Györgyfokától, vagyis György halászóhelyétől. Ma is halásznak még Dercsikán ősi halászeszközökk e 1. — Érdekes, hogy az itteni halásznép az Árpád-kori oklevelekben sűrűn szereplő v e j s z h e let*) ma is úgy ejti, mint 700 évvel ezelőtt. Igazolja egyúttal azt, hogy a nép nyelve mily soká megőrzi a régiségeket. Két tudósunk : Bartal György *) Vejsz halfogó eszköz. Ősrégi finnugor szó. 40