Jankó Zoltán (szerk.): Csallóközi Muzeum (Bratislava. s.n., 1928)

Khín Antal - 2. Gönczöl táltos

Qönczöl alakját sokféleképen igyekeztek magyarázni. Egyesek a magyarok istenének gondolják s szekerét villámhordó hadiszekerének. Mások, mivel a német Künzel névvel hangtanilag rokonságot mutat, egyenesen germán eredetűnek tartják s azt hiszik, hogy a németek Künzel-Wagen-nek nevezték. Ez azonban ki nem mutatható még eddig, s így nem bizonyítható be, hogy a Künzel-Wagen átvétele, igaz, hogy a Gönczöl név Könczöl alakban is előfordul az 1572-ben kiadott Bécsi Kalendáriumban. Mivel ezt valószínűleg németül is jól tudó ember szerkesztette, vagy esetleg német származású, így feltétlenül nem bizonyít amellett, hogy a Gönczöl nevet a magyarok Könczölnek ejtették. A Károli Biblia, mely egykorú, Gönczölnek írja. Anonymusnál szereplő helynév Göncölhida Pons G u n c i 1 n a k van írva. Sőt ugyancsak a XIII. században élő G u n c i 1 spalatói érsek neve, aki Pannonhalma mellől Ravaszd községből származik, ugyancsak Gönczölnek olvasandó. Csallóközben a Göncöl szó előfordul ilyen értelemben mint ige: göncöl, összegöncöl valamit (= összegyűr). Pl. öszszegöncöli a ruháját. A csallóközi monda kétségkívül régi pogánykori alakot rejteget. Valószmüleg valamely híres samánpap emlékét, nem pedig a magyarok istenéét. Erre utal a keresztény korban keletkezett neve is: Illés-szekere, Szent Péter-szekere (mindkettő papi személy), meg csallóközi neve, hogy bűbájos embernek, táltosnak mondja Gönczölt. Talán a fent említett Guncel spalatói érsek emlékéből is őriz valamit a monda, aki esetleg a csallóközi Gönczöl családból származhatott. Az egyik csallóközi Karcsa bizonyára a Gönczöl családé volt. Ma már nem lakik Gönczöl-Karcsán ilyen nevű, de van még 47