Jankó Zoltán (szerk.): Csallóközi Muzeum (Bratislava. s.n., 1928)

Khín Antal - 1. Mit beszél a Csallóköz?

régen a Görgeteg nevű falu, melynek házait a Duna folyó vitte el. Lakóiról azt tartja a hagyomány, hogy Doborgaz felső részén — melyet Szele-falunak hívnak ma — telepedtek le. A mult század közepe táján az erdő összefüggött Doborgazzal; most az Öreg-Duna választja el. A falu valószínűleg a XIV. században szereplő Görgeteg családtól vette nevét. A bürkös hajósok emlékét őrzik a népnél azok a hajómaradványok, melyekre egy-egy kút ásása közben szoktak ráakadni. Azonban ezek némelyike talán még régibb lehet, mert 10 méter mélyen is előfordul a föld alatt. Érdemes volna megvizsgálni közelebbről, mert nem lehetetlen, hogy avar vagy frank hajó. Ugyanis mikor Nagy Károly az avarokkal végleg leszámolt, a frank hajóhad támogatta a császári seregeket, melyek a Duna két partján nyomultak előre az avar rhingek ellen. Bizonyára az avarok is rendelkeztek hajós sereggel, mert a Duna jobb partjáról családjaikat a Csallóközbe hajókon szállították s ők maguk itt védekeztek. Néhány gyürűalakú sánc nyoma még föllelhető. Ezek földerítése még mindig kutatásra vár azokkal az őskori dombokkal együtt, melyeket már Bél Mátyás feljegyzett s melyeket a nép tatárüléseknek meg kurucdomboknak nevez ugyan, de élénken emlékeztetnek a déloroszországi kurgánokra, ahol a magyarság régi hazái voltak. Ez csak néhány adat s még igen sokat lehetne felhozni a nyelvészet és egyéb tudományok számára, de meggyőzhet mindenkit arról, hogy itt érdemes kutatni. Érdemes egy egyesületet létrehozni, mely ezzel foglalkozik, sőt kötelessége is Csallóköznek, mert az eredmények elsősorban őt érdeklik s egyúttal nagy egyetemes értékük v a n. 44