Jankó Zoltán (szerk.): Csallóközi Muzeum (Bratislava. s.n., 1928)

Bittera károly: A mi falunk

sorok, utcák épültek a falu északi szélén és a töltésen túl. » Hogy kis falunkat mikor, kik alapították, arra nézve történeti feljegyzésről nem tudok. Templomunk építészeti stílusát illetőleg megegyezik azokkal a csallóközi templomokkal, melyekről kimutatható, hogy a XIII—XIV. században épültek. Mikor Moser, salzburgi orgonakészítő, ma is használatban lévő orgonánkat 1870-ben megépítette, az ezen alkalommal végzett nagy tatarozáskor a kórus falában talált faragott kövön az 1222. évszámot találták bevésve. — Ha ez a kő nem máshonnan s nem később került a karzatra, hanem az építéskor, úgy bizonyítékul szolgálhat templomunk Árpádkori eredetére. Az a körülmény, hogy a templom bejárója s az elé épített előcsarnok — szegények háza — a déli oldalán van, amely irányban a töltésen innen már alig néhány ház áll, míg a falu főutcájáról csak a templom falához ragasztott alacsony sekrestyén át van bejárás, — arra enged következtetni, hogy a templomépítés idejében a falu sokkal messzebb délre — a mai Öregdunáig — terült el, ahogy a hagyomány is mondja. Van ennek a kis templomnak azon kívül, hogy ajtaja kifelé néz a faluból, még egy nevezetessége. — Ha nem is olyan feltűnően, mint a pisai s néhány más olasz dómé, de szemmel láthatóan ferde a tornya. Délnyugat felé hajlik s félő, hogy idővel elválik a hajótól. Ez az elhajlás, —• ahogy azt az 1876-iki renoválás alkalmával egy mérnök megállapította, elég tekintélyes; a haranglábak magasságában már 23 cm-t tesz ki. — A századok folyamán sokszor elszenvedett árvizek, tartós talajvíz okozta lassú sülyedés lehet ennek az elhajlásnak az oko27