Családi Krónika – Csehszlovákiai magyar elbeszélők 1948-1979

Gál Sándor - Családi Krónika

egy fiuk, Marci. Tőle tanultam egy furcsa dalt, ma is tudom még. így szól: Sárga uborkának zelený list má, Ennek a kislánynak frajera nemá. Ha nincs néki, ale bude mať. Jó az isten, bude pomáhať. Hát ilyen felemás világ volt az, te cseh István Szűcs. — Miért hallgattál el? István hangjára felrezzenek. Még mindig ott áll az ablaknál, de már felém fordulva. Miért is hallgattam el? — A kérdéseden töprengtem. Azon, hogy a nagybátyádat nem úgy lőtték le, mint a nyulat, hanem úgy, mint az embert. — Nős volt? — Nem. De maradt utána egy lány. Soós Ilona a neve. Hat hónappal az apja halála után született. Az anyját is Soós Ilonának hívják; amikor beszéltem vele, azt mondta, hogy össze akartak házasodni, s hogy a nagybátyád tudta, hogy terhes. Az unokatestvéred anyja leányfővel lett özvegyasszony. A faluban így tisztelik ma is. Nem mondják róla, hogy megesett. Még csak annyit, hogy az unokahúgodnak két fia és egy lánya van. A férje agrármérnök, Kosár Vincének hívják, s azt üzeni, hogy ne szégyelld magad, s látogass el hozzájuk. Harmadik lap Az anya szülei és testvérei Tiszteljed a te atyádat és a te anyádat, mely első parancsolat az Ígérettel egyetemben. Eféz. 6, 2. A harmadik lapon az első helyen István dédnagyanyjának a neve áll. Kétyi Sára Született X. hó 10-én. Az évszám hiányzik, de a Családi Krónika első lapjáról tudjuk, hogy 1866 születésének az éve. Róla már korábban elmondtam mindazt, amit sikerült B.-ben megtudnom. Csak a haláláról nem beszéltem 234