Családi Krónika – Csehszlovákiai magyar elbeszélők 1948-1979

Gál Sándor - Káin

Miért teszel különbséget, Uram, testvér és testvér között? Miért nem lehetünk színed előtt mindannyian egyenlők, mikor szívünkben egyforma a szeretet, a hála, mikor mindketten munkánk legszebb, legtisztább gyümölcseit áldozzuk neked?! Miért teszel különbséget testvér és testvér között? S miért kényszerítesz bűnbe, mikor én a bűnt nem akarom elkövetni? Miféle terveid vannak velem, Uram? Az áldozati tűz füstje marja a szemem, könnyem folyik, s az arcom szégyentől ég. Eltaszít az Úr magától, s öcsémet magához emeli. Minden, minden füstbe burkolózik, a földet ellepi az áldozati tűz füstje, lábaim elindulnak, akaratom ellenére elindulnak, hogy elvigyenek oda, ahol az Úr akarata beteljesedik rajtam. A szívem megtelik félelemmel. Én nem akarom a bűnt, én félek a bűntől, Uram, te tudod, hogy én nem akarom a bűnt. Én csak a bot vagyok a te kezedben, Uram. S a bot nem lehet bűnösebb a kéznél. Jaj, hová rejtőzzem, hová rejtsem el orcámat előled? Miért tettél bottá, Uram? Hiszen csak jót cselekedtem, mindig a jót. Szántottam, vetettem, arattam, ahogy elrendelted. Miért akartad, hogy a testvéremre sújtsak, miért kellett neked a testvérem kifolyt vére? Ó, miért hallgatsz, Uram, miért nem sújt le haragod, ha bűnösnek tartasz?! Pecsétedet homlokomra sütötted, homlokomat égeti a pecsét, százszorosan égeti, s nem tudom, merre fordítsam orcámat, nem tudom, merre induljak. Nem tudom, merre űzöl el színed elől, nem tudom, merre bujdossak, merre vándoroljak, bélyeggel a homlokomon. így akárki talál reám, megölhet. Mennem kell, tudom..." — ... Mennem kell, tudom — mondta a férfi, és elindult le a dombról a dűlőúton a falu felé. Mögötte az összeégett tarló még füstölgött, itt-ott a lángok is fel-fel csaptak, de nem nézett vissza a dombra. A teherautó megfordult, s a férfi után indult. Az öreg a teherautón ült, s nézte a füstölgő dombot. A ház előtt, amelyben a férfi lakott, a teherautó megállt, a katona, a komisszár és az öreg leszálltak. Nemsokára a férfi is hazaért. Odament a kúthoz, felhúzott egy kanna vizet, s megmosdott. Bement a házba, tiszta ruhát vett magára, egy bőröndbe becsomagolt pár ruhadarabot, s újra kiment az udvarra. 220