Családi Krónika – Csehszlovákiai magyar elbeszélők 1948-1979
Egri Viktor - A máglya
szándékoztak kivándorolni; gazdag rokonaik küldték az angol vagy amerikai bíróság előtt esküvel megerősített nyilatkozatot, hogy a bevándorló nem szorul állami támogatásra, a hívott rokont hosszú időre ellátják mindennel, lakást és állást is szereznek neki. így hát a két Wetzler lány is útnak indul. Ismertem a helyzetüket; idegen, árja papírokkal átvészelték a háború három évét, Violát, az idősebbiket a rettegett Palánek, a gárdista véreb tartóztatta le egy „tisztogató" akció során, és Mimi, a húga bolond módra önként jelentkezett, amikor Violát elvitték; együtt éltek, együtt akar vele meghalni. Regénybe illő véletlenek hosszú sora játszott közre, hogy csodával határos módon mindketten életben maradtak, és együtt hazakerültek. — Akkor hát búcsúzik tőlünk is... — néztem Violára, és szerencsét kívántam új életükhöz. Ám érdekelt, mi készteti őket arra, hogy elhagyják a várost. — Talán jobb dolguk lesz odaát? — kérdeztem. — Talán nem is... De ez nem fontos. Nem maradhatunk itt... Én még bírnám valahogy, hanem a húgom nem tud megnyugodni. Ehhez sem kértem további magyarázatot; sokan voltak akkor így, mint a Wetzler lányok; nem bírták a környezetet, a szomszédokat, akik közül nem egy mély részvéttel próbálta leplezni, hogy évekkel, hónapokkal azelőtt részt vett a kifosztásukban, sőt talán abban is ludas volt, hogy Auschwitzba hurcolták őket. — Egy ideig még eltart, míg megjön a hajójegy, és indulhatunk... — folytatta Viola. — Szeretnék tanácsot kérni magától. Azért zavarom. Megint szótlanul intettem, hogy rendelkezésére állok, és kérdőn pillantottam rá. Fogalmam se volt, micsoda tanácsot vár tőlem. — Nem tudom, hallotta-e, hogy bennünket együtt vittek el Kesslernével? — Nem hallottam... Talán együtt is jöttek vissza? — Nem! — mondta Viola, és meglepett, hogy hangja hirtelen keménnyé, érdesen ellenségessé válik. Izgatottan vártam további szavait. — Egy vagonba kerültünk. Nem tudom elmondani, milyen kínszenvedés volt az a kétnapos út a lelakatolt kocsiban... Aki ezt a szörnyűséget kieszelte, nem egy halált, de százat, száz akasztófát érdemelne. 12