Török Elemér: Árnyak és fények

Táguló idő

VILÁGOSSÁGOM PUSZTASÁGÁBA (Duba Gyulának) Megyek hova merre magam előtt tavaszt sejtve megyek a Puszta-rétre világosságom pusztaságába hol még naposan csillognak emlékeim zöld cseppjei s körülvesz a virágzó kökénybokrok áldott fehér magánya mint gyermekkorom legcsendesebb napjaiban 72