Török Elemér: Árnyak és fények
Hétfő… vasárnap…
KÉT VERS I Végre beteljesült a gyermekkor fehér álma, csend van és béke, én rátok hagyom ezt az egyetlen, legdrágább örökséget. II Ügy maradt minden, mint akkor, anyám berámázott képe függ a falon, s néz rám boldogan, ahogy csak egy anya tud, semmihez sem hasonlíthatóan. 129
/
