Török Elemér: Árnyak és fények
Távol és közel
ANYÁM Az éjszakák belsejéből zarándokoló gondolatok mindig ugyanazok Futnék inkább hozzád anyám elsimítani arcodon az agónia ráncait maradj szép legalább emlékemben ha már világra hoztál hogy velem minden megeshessen Futnék a mozdulatlanság négyszögéből kopoltyúpiros halpikkelyű csendbe 102
/