Gyönyör József: Államalkotó nemzetiségek – Tények és adatok a csehszlovákiai nemzetiségekről
A NEMZETISÉGEK HELYZETE (KÜLÖNÖS TEKINTETTEL SZLOVÁKIÁRA) - III. A nemzetiségi jogok és az egyenjogúság védelme
III. A NEMZETISÉGI JOGOK ÉS AZ EGYENJOGÚSÁG VÉDELME A nemzetiségi egyenlőség következetes érvényre juttatása és az egyenjogúságnak sokoldalú állami védelme a Csehszlovák Szocialista Köztársaság jogrendjének egyik legfontosabb alapelvei közé tartozik. Az alkotmány a nemzetiségi egyenlőség érvényesítését magában az államszervezet felépítésében és működési rendjében külön is biztosítja. A nemzetiségi jogok megvalósításának számos jogi és társadalmi biztosítéka van. A legfontosabbak közé a következők sorolhatók: A munka törvénykönyve, amely szabályozza a szocialista társadalom munkájában való részvétel rendjét, a Polgári perrendtartás és a Büntető perrendtartás. 10 6 A Polgári törvénykönyv szerint az állampolgároknak joguk van személyiségük, különösképp életük és egészségük, állampolgári becsületük, valamint nevük és személyes természetű megnyilatkozásaik védelmére. A személyhez fűződő jogok minden állampolgárt megilletnek. 10 7 Az 1968. évi 144. sz. alkotmánytörvény 4. cikkelye szerint minden állampolgár „saját meggyőződése alapján szabadon dönt nemzetiségéről". Ennek a vetülete az a jogszabály is, amely szerint mindenki saját kezűleg tüntetheti fel nemzetiségét a népszámlálási kérdőíveken. 10 8 A nemzetiségi alkotmánytörvény azt is kimondja, hogy nemzetisége egyetlen állampolgár számára sem jelenthet hátrányt a politikai, a gazdasági és a társadalmi életben való érvényesülés terén, bármely nemzetiséghez is tartozzék. Ez a deklaráció egyúttal azt is jelenti, hogy a nemzetisége senki számára nem biztosít hazánkban valamiféle előnyt. Az állampolgárok nemzetiségének meghatározásával szorosan összefügg az alkotmánytörvénynek az a rendelkezése, amelynek értelmében a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban tilos az állampolgárok elnemzetietlenítése, sőt az erre irányuló kényszer minden formája. 10 9 Az egyenjogúság büntetőjogi védelmét a Büntető törvénykönyv teszi lehetővé. E törvény szerint mindenki büntethető, aki valamely nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport 11) 6 Vö. Az 1965. évi 65. sz. törvény (A munka törvénykönyve). A törvény módosított és kiegészített szövegét egységes szerkezetben a Szövetségi Gyűlés Elnöksége 1975. június 18-án hirdette ki 55. számmal; az 1961. évi 141. sz. törvény (a Büntető perrendtartás) módosított és kiegészített szövegét egységes szerkezetben a Szövetségi Gyűlés Elnöksége 1973. november 30-án hirdette ki 148. számmal; az 1963. évi 99. sz. törvény (a Polgári perrendtartás) egységes szövegét a Szövetségi Gyűlés Elnöksége 1983. augusztus 3-án hirdette ki 78. számmal. 10 7 Az 1964. évi 40. sz. törvény 11., 13. és 16. §-a. A Polgári törvénykönyv módosított és kiegészített szövegét egységes szerkezetben a Szövetségi Gyűlés Elnöksége 1983. július 11-én hirdette ki 70. számmal. - Zbierka zákonov. 1983, 14. rész, 451. 1. 10 8 Vö. Az 1971. évi 21. sz. törvény. - Zbierka zákonov. 1971, 7. rész, 106. 1.; Vestník vlády SSR pre národné výbory, 1979, 12. rész, 115-125. 1. 1{ W Az 1968. évi 144. sz. alkotmány törvény 4. cikkelye. - Zbierka zákonov. 1968, 41. rész, 403. 1. 227
