Gyönyör József: Államalkotó nemzetiségek – Tények és adatok a csehszlovákiai nemzetiségekről

A NEMZETISÉGEK HELYZETE (KÜLÖNÖS TEKINTETTEL SZLOVÁKIÁRA) - II. A nemzetiségi jogok érvényre juttatása - 3. Nemzetiségi szervek és szervezetek

az 1974. évi 209-es kormányhatározatot eddig nem sikerült következetesen végrehajtani. A folyamat eléggé lassú. A dél-szlovákiai járások helyi és városi nemzeti bizottságainak a dolgozói tehát többségükben jól beszélik a magyar nyelvet, ezért éppenúgy, mint a bíróságok esetében, nem helyénvaló e téren a magyar lakosság bizalmatlansága és esetleges aggodalma. 3. A NEMZETISÉGI SZERVEK ÉS SZERVEZETEK A fogalmak tisztázása után megállapíthatjuk, hogy ez idő szerint a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban nem létezik semmiféle nemzetiségi képviseleti szerv. Az ún. nemzetiségi szerveket nemcsak a nemzetiségek tagjai alkotják. Egyébként ezek feladata csupán az, hogy foglalkozzanak a nemzetiségi problémák megoldásával, és elősegítsék a nemzetiségi jogok érvényre juttatását. Nemzetiségi ügyekkel intézményesen elsősorban az államhatalmi szervek egyes bizottságai foglalkoznak. Mindenekelőtt szót kell ejteni a Szlovák Nemzeti Tanácsról. Ügyrendjének (az 1968. december 28-i 204. sz. törvény) 54. §-a alapján annak idején 13 bizottságot alakított. Mint tizenharmadikat a Nemzetiségi ügyek bizottságát (Výbor SNR pre otázky národností). A fenti jogszabály 54. §-át módosította az SZNT 1971. március 8-i 12. sz. törvényének 19. pontja. Ennek alapján az SZNT az 1971. évi választások után, a december 7-i alakulóülésén nyolc bizottságot hozott létre. Sorrendben a hatodik volt a Nemzeti bizottságok, az államigazgatás és a nemzetiségi ügyek bizottsága (Výbor SNR pre národné výbory, štátnu správu a veci národností). Az 1976. évi választások után ugyancsak nyolc bizottságot alakított. Úgyszintén hatodikként a Nemzeti bizottságok és nemzetiségek bizottságát (Výbor SNR pre národné výbory a národnosti), amely az 1981. és az 1986. évi választások után is megmaradt. Tagjai között magyar és ukrán nemzetiségű képviselők is helyet foglalnak. A Cseh Nemzeti Tanács az 1969. évi 1. sz. törvényének 62. §-a (ezt a rendelkezést módosította az 1971. március 17-i 19. sz. törvény 11. pontja) alapján 9 bizottságot hozott létre. Másodikként a Nemzeti bizottságok és nemzetiségek bizottságát. Ugyanilyen testület működött az 1971-es választások után is, s fejt ki tevékenységet a jelenlegi választási időszakban is. A Szövetségi Gyűlés kamarái nem hoztak létre nemzetiségi bizottságot. Az élet megkövetelte, hogy az államigazgatás legfelsőbb szervei és a nemzeti bizottságok az egyes köztársaságokban az 1968. évi 144. sz. alkotmánytörvény 5. cikkelyének rendelkezésével összhangban nemzetiségi tanácsokat és bizottságokat alakítsanak. így történt, hogy a Cseh Szocialista Köztársaságban a kormány 1970. február 18-i 20. sz. határozata alapján létrejött a 16 tagú Nemzetiségi Tanács. Ugyanez a kormányhatározat tette lehetővé, hogy a nemzeti bizottságok azokban a kerületekben, amelyekben nagyobb számú nemzetiség él, elsősorban a Nyugat-csehországi, az Észak-csehországi és az Északmorvaországi kerületben, alakítsanak nemzetiségi bizottságot az 1967. évi 69. sz. törvény 53. §-a alapján. Ez meg is történt. Az Észak-morvaországi Kerületi Nemzeti Bizottság plénuma nemzetiségi bizottságot hozott létre, ezzel szemben a Nyugat-csehországi és az Észak-csehországi kerületben a knb tanácsának nemzetiségi aktívái alakultak. Ké223