Gyönyör József: Államalkotó nemzetiségek – Tények és adatok a csehszlovákiai nemzetiségekről
A NEMZETISÉGEK HELYZETE (KÜLÖNÖS TEKINTETTEL SZLOVÁKIÁRA) - I. A nemzetiségi jogok - 2. A nemzetiségek sajátos jogai - Nemzetiségi kulturális társadalmi szervezetekben való egyesülés joga
többnyelvű szöveg, továbbá az éttermekben és a vendéglőkben alig található kétnyelvű étlap, valamint az üzletekben kétnyelvű árjegyzék és vásárlási szabályzat. A postahivatalokban még mindig kevés a kétnyelvű tájékoztató tábla. A nyelvhasználat terén mindmáig várat magára az átfogó szabályozás. Eddig sem a járásokban, sem pedig a községekben nem alakult ki egységes gyakorlat. A legfelsőbb államigazgatási szervek határozatainak a végrehajtásában pedig általános a következetlenség. d) Nemzetiségi kulturális társadalmi szervezetekben való egyesülés joga A nemzetiségeknek ezzel a sajátos jogával kapcsolatban a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségéről, a Csemadokról és az Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetségéről (közismert szlovák nyelvű rövidítése: KZUP) kell néhány szót ejteni. A Csemadok és a KZUP ez idő szerint a Nemzeti Front tagszervezetei. A módszertani és a szakmai irányítás az SZSZK kormányának 1986. október 17-i 243. sz. határozata szerint továbbra is az SZSZK Művelődési Minisztériumának hatáskörébe tartozik. A Csemadok alakuló közgyűlését 1949. március 6-án tartotta, s célkitűzéseit legutóbb 1972-ben határozta meg a XI. közgyűlés. A szövetség küldetése az alapszabály szerint: támogatni Csehszlovákia Kommunista Pártja és a csehszlovák állam politikáját, és elősegíteni annak megvalósítását, a CSKP marxista-leninista nemzetiségi politikájának alapelveivel összhangban az állami szervek és egyéb szervezetek segítségére lenni, hogy azok megteremthessék a magyar nemzetiségű állampolgárok kulturális életének és nemzetiségi kultúrájuk rendszeres fejlesztésének a feltételeit, továbbá a tagjait olyan irányba vezetni, hogy azok öntudatosan és tevékenyen vegyenek részt a szocialista társadalom építésében, a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban élő nemzetek és nemzetiségek erkölcsi-politikai egységének megszilárdításában, a szocialista országok népei iránt megnyilvánuló szeretet elmélyítésében. Ezeknek a feladatoknak a megvalósítása érdekében elsősorban a következő feladatokat látja el: kulturális rendezvényeket szervez; a tudományos marxista világnézetre neveli a tagjait; szakmai előadásokat és tanfolyamokat rendez, hogy a magyar nemzetiségű állampolgárok általános színvonala emelkedjék; ápolja, őrzi és tovább fejleszti a haladó forradalmi hagyományokat; védi a népművészeti értékeket; a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus eszméje jegyében ápolja Csehszlovákia és a szocialista országok népei közötti barátságot; elősegíti a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzeteinek és nemzetiségeinek a közeledését s kultúrájuk gazdagítását. 8 3 Az 1981-es esztendő végén a központi bizottságon kívül 13 járási és 2 városi bizottság működött. A 90 ezres (pontosan 89 422) tagság ez idő szerint 524 alapszervezetben tevékenykedik, a lakosság hathatós támogatásával (1986. december 31-i állapot). A Cseh Szocialista Köztársaságban nem fejt ki tevékenységet magyar nemzetiségi kul8 3 Vö. A Csemadok alapszabályzatának III. cikkelye. - A Csemadok XII. országos közgyűlése. Dokumentumok. Bratislava, 1979, 189-190. 1.; Adalékok a Csemadok... 4. 1. 211
