Gyönyör József: Államalkotó nemzetiségek – Tények és adatok a csehszlovákiai nemzetiségekről

A NEMZETISÉGEK HELYZETE (KÜLÖNÖS TEKINTETTEL SZLOVÁKIÁRA) - I. A nemzetiségi jogok - 2. A nemzetiségek sajátos jogai - Az anyanyelven való művelődés joga

A 8 közös (szlovák-magyar) igazgatású gimnázium magyar tanítási nyelvű tagozata kerületek és városok szerint (ugyancsak az 1983. szeptember 15-i állapot): Magyar Kerület Város tanítási Tanuló nyelvű osztály Nyugat-szlovákiai Érsekújvár (Nové Zámky) 8 220 Párkány (Štúrovo) 7 192 Közép-szlovákiai Fülek (Fiľakovo) 8 185 Rimaszombat (Rim. Sobota) 6 93 Tornaija (Šafárikovo) 4 108 Kelet-szlovákiai Királyhelmec (Kráľ. Chlmec) 8 200 Rozsnyó (Rožňava) 5 90 Nagykapos (Veľké Kapušany) 6 95 A nyitrai gimnázium utolsó magyar tanítási nyelvű osztálya az 1978/1979-es tanévben megszűnt. A nagymegyeri és az ógyallai pedig szakközépiskolává, ill. szaktanintézetté alakult át. A Szlovák Szocialista Köztársaságban tehát az 1983/1984-es tanévben összesen 141 gimnáziumi osztályban folyt magyar nyelvű oktatás. Ezek megoszlása az egyes kerületek szerint: Kerület Főváros A magyar tanítási nyelvű osztályok száma Tanuló Nyugat-szlovákiai 83 2 469 Közép-szlovákiai 17 386 Kelet-szlovákiai 28 616 Pozsony (Bratislava) főváros 9 276 Önálló ukrán tanítási nyelvű gimnázium az említett tanévben csupán Eperjesen (Prešov) működött 4 osztállyal és 82 tanulóval. Ezenkívül még 3 közös (szlovák-ukrán) igazgatású gimnáziumban nyitottak 4-4 osztályt - Szinna (Snina), Mezőlaborc (Medzilaborce), Felsővízköz (Svidník). Ezekben az oktatás nyelve az ukrán, a beíratott tanulók száma pedig 299. A magyar tanítási nyelvű gimnáziumokban az 1979/1980-as tanévben 296 pedagógus tanított. Közülük csak 258 rendelkezett a szükséges képesítéssel, tehát 87,2 százalék, az ukrán tanítási nyelvű gimnáziumok pedagógusainak pedig 90,6 százaléka. A szlovákiai átlag ugyanebben az időszakban elérte a 92,1 százalékot. 170