Gyönyör József: Államalkotó nemzetiségek – Tények és adatok a csehszlovákiai nemzetiségekről

CSEHSZLOVÁKIA NÉPESSÉGE - VII. A népesség nemzetiségi megoszlása - 7. Az aktív kereső lakosság nemzetiségi megoszlása gazdasági ágazatok szerint

Nemzetiség 1970 % 1980 % cseh 2 490 1,2 3 404 1,2 szlovák 182 170 83,9 242 371 85,0 ukrán (rutén) 1 523 0,7 1 737 0,6 orosz 124 0,1 114 0,0 lengyel 42 0,0 80 0,0 magyar 29 859 13,8 36 460 12,8 német 257 0,1 172 0,1 egyéb 270 0,1 196 0,1 ismeretlen 252 0,1 447 0,2 SZSZK 216 987 100,0 284 981 100,0 A számok azt is mutatják, hogy a cseh nemzetiségű lakosság arányszáma változatlan, a magyaroké pedig kerek egy százalékkal csökkent annak ellenére, hogy az építőiparban foglalkoztatott kereső magyar lakosság szám szerint gyarapodott. Hasonló jelenséggel találkozunk a szlovákoknál is. Mindezek ellenére arányuk összhangban áll számarányukkal. Ezzel szemben sokkal nagyobb eltéréseket találunk az egyes nemzetiségek részvételi aránya között: Nemzetiség 1970 1980 cseh 8,9 9,0 szlovák 10,6 11,3 ukrán (rutén) 8,7 8,9 orosz 8,6 9,4 lengyel 7,1 5,9 magyar 13,4 13,4 német 12,9 12,8 egyéb 12,7 11,6 ismeretlen 10,3 9,4 SZSZK 10,9 11,5 Míg tehát a magyar aktív kereső lakosságnak 13,4 százaléka dolgozik az építőiparban, ami a legnagyobb részvételi arányt jelenti ebben az ágazatban, addig ez az arány a szlovák nemzetiségű lakosságnál még a 12 százalékot sem éri el. Egyébként a magyarság részvételi arányában 1970 óta nem történt változás. A közlekedésben és a távközlésben az egyes nemzetiségek részvétele aránylag kiegyensúlyozott. Ugyanezt állapíthatjuk meg a kereskedelemről is. A szociális tevékenység terén már kisebb-nagyobb eltérésekkel találkozunk. Mindezt az 1980. évi népszámlálás adatai is alátámasztják. 122