Gyönyör József: Államalkotó nemzetiségek – Tények és adatok a csehszlovákiai nemzetiségekről

CSEHSZLOVÁKIA NÉPESSÉGE - VII. A népesség nemzetiségi megoszlása - 7. Az aktív kereső lakosság nemzetiségi megoszlása gazdasági ágazatok szerint

ukrán (rutén) 1 943 8,2 2 154 8,6 orosz 297 6,4 245 6,6 lengyel 1 254 4,2 1 635 4,5 magyar 30 977 13,2 37 796 13,3 német 2 895 7,4 2 466 7,9 egyéb 1 858 11,4 1 560 12,0 ismeretlen 443 6,3 1 252 8,3 CSSZSZK 598 000 8,6 743 356 9,5 A számadatok tanúsága szerint mind a cseh, mind a szlovák nemzetiségű építőipari dolgozók száma és aránya emelkedett. Némi javulás észlelhető a többi nemzetiségnél is, azonban szembetűnő a magyar dolgozók hányada az említett ágazatban, hisz az aktív kereső magyar nemzetiségű lakosság 13,3 százalékát képezik, s ezzel a magyar nemzetiségű lakosság arányszáma az építőiparban valamennyi nemzetiség közül a legnagyobb. Egyébként a magyar dolgozók részvétele ebben az ágazatban meghaladja a csehszlovákiai magyarság országos számarányát is. Az építőiparban foglalkoztatott dolgozók közül a cseh nemzetiségűek arányszáma az 1970. évihez képest csökkent. Ugyancsak apadás mutatkozik a magyaroknál. A szlovák nemzetiségű lakosságnál viszont e területen emelkedés tapasztalható. (37.) A népgazdaságnak ebben az ágazatában dolgozó lakosság nemzetiségi megoszlása 1970-1980 között a következőképpen módosult viszonylagos számokban: Nemzetiség 1970 1980 cseh 60,1 58,2 szlovák 33,3 35,4 magyar 5,2 5,1 lengyel 0,2 0,2 ukrán (rutén) 0,3 0,3 egyéb és ismeretlen 0,9 0,8 CSSZSZK 100,0 100,0 A népgazdaság további ágazatában foglalkoztatott személyek nemzetiségi megoszlásáról és a hetvenes évek folyamán bekövetkezett változásokról átfogó képet nyújtanak az említett táblázatok. A többi ágazat közül említésre méltó még a szociális tevékenység, a közlekedés és távközlés, valamint a kereskedelem és egyéb nem termelési tevékenység. A szociális tevékenység keretében eléggé kiegyensúlyozott a részvétel. Az országos átlag 13,7 százalékot mutat, s ehhez mérten az egyes nemzetiségek aránya nem jelent szélsőségeket. Ugyanezt lehet elmondani a közlekedésről és távközlésről, a kereskedelemről és az egyes nem termelési tevékenységekről is. 116