Gyönyör József: Államalkotó nemzetiségek – Tények és adatok a csehszlovákiai nemzetiségekről

) A könyv bemutatja Csehszlovákia népességének fejlődését, szemügyre veszi a népsűrűség változásait, átfogó képet ad a népesség nemek, biológiai korcsoportok, gazdasági aktivitás és iskolai végzettség szerinti megoszlásáról. Mivel az 1968. évi 144. sz. alkotmánytörvény szerint a csehszlovák államot a cseh és a szlovák nemzeten kívül azok a nemzetiségek is alkotják, amelyek a területén élnek, a szerző részletesen foglalkozik a népesség nemzetiségi megoszlásával is. Bemutatja többek között a nemzetiségek területi elhelyezkedését, létszámuk alakulását az egyes népszámlálások eredményei alapján, továbbá korösszetételüket, gazdasági tevékenységüket, sajátos jogaikat és azok érvényre juttatását. Bár a könyv elsősorban a magyar nemzetiségű állampolgárok helyzetét és fejlődését tartja szem előtt, részletesen tárja elénk a többi nemzetiség és nemzet, tehát a lengyel, az ukrán (rutén), a német nemzetiség, illetve a cseh és a szlovák nemzet demográfiai fejlődését is. A könyv második része az állampolgárok egyenjogúságával foglalkozik. Ebben a szerző hangsúlyozza, hogy szocialista társadalmunk nem ismer el semmiféle diszkriminációt a fajhoz, nemhez vagy akár nemzetiséghez való tartozás megkülönböztető jegyei alapján. Kifejti azt is, hogy a magyar, a német, a lengyel és az ukrán (rutén) nemzetiség Csehszlovákiában olyan közösség, mint a cseh vagy a szlovák nemzet. A nemzetiségek szintén társadalmat alkotnak, mikrotársadalmat. S bár többségük összefüggő nyelvterületen él, kisebbik részük pedig szórványosan helyezkedik el az országban, tagjaikat egybekapcsolja a közös nyelv és kultúra, valamint a kollektív összetartozás tudata. Az egyenjogúság megvalósítása érdekében, hogy a nemzetiségek tagjai az alapvető