Fodor Antal: Zipserföldön (Igló. Fodor Antal, 1921)
Poprád, a munka városa
Poprád, a munka városa. Mint a méhkasba a költésrothadás, zudult ránk a háború veszedelme. Pusztított sorainkban életet, vagyont. A vér elfolyt, a könny elapadt, a szenvedés eltompult, az emberek azonban letargiába meredtek, a vesztő kártyás letargiájába. Akinek nagybankója, kisbankója elúszott a bakkasztalnál, dehogy is törődik a verejtékes garassal. A mindig mozgó kezek csüggedten hulltak ölbe s ott ernyednek immár oly hosszú idő óta, hogy már restellkednek is tétlenségük miatt s nagy igyekezettel kendőzik más előtt is, maguk előtt is munkátlanságukat, nemtörődömségüket. »Nincs nyersanyag« — panaszolja az egyik, — »hiányzik a tőke« — toldja a másik,— »a politikai helyzete — divatos kendőzőszer, — >ugjr sincs piacom« — hangzik itt-ott, — »várni kell « — biztatják magukat s a munka áll, a gép rozsdásodik, csüggedt szivvel, iógó fejjel szidják a — sorsot. 60