Fodor Antal: Zipserföldön (Igló. Fodor Antal, 1921)
Egy szepesi feltalálóról
A másnak fényes karriér Harmatta Jánost nem elégíti ki. Erős szociális érzéke idegenkedik a részvényesek rideg nyereségvágyától, lélektelen kizsákmányoló rendszerétől. Spanyolországból jövet valami elméleti találmányról olvas egy angol lapban, hogy bizonyos villamosáram felolvasztja a vasat. Ezen indul el s hazaérve, kisérletezni kezd. Az eredmény gyors és meglepő. Találmányának hire szétfut s Gireaut Franciaországba hivja, hogy neki forrasztómühelyt épitsen. Alig van kész, már Weissenfels jön érte s viszi vissza Krajnába, hogy ott alkossa meg Gireaut műhelyének mását. Harmatta a franciánál is tökéletesebbet épit itt, de azután a maga gazdája akar lenni. Nem az aranyat akarja szolgálni, de találmánya fejlesztésének, tökéletesítésének akar élni, hazájának javára, iparának dicsőségére dolgozni. 1901. évben jön haza s Szepesváralján kicsi műhelyt, de hatalmas laboratóriumot csinál. Összevissza egy 42 HP benzinmotorral s nyolc munkással kezd dolgozni. Pénze nincs, állami támogatást nem kap, sőt akkor már az egész világon ismert heggesztési találmányát sem bírta itthon értékesíteni. Felkínálta Gölnicbányának, de a sok hivatalos purparlé közben a vétel késett-mulott. Hogy találmánya fejlesztéséhez szükséges anyagi eszközöket megszerezze, műhelyével vashordókat gyártat. Laboratóriumában lázas munka folyt s már 1903-ban meglepte a világot korszakos uj találmányával a „pontheggesztés"sel s még ebben az évben feltalálja a „varratheggesztés"
