Fodor Antal: Zipserföldön (Igló. Fodor Antal, 1921)

A vármegye Nagyasszonyánál

s a deli hősök, országnagyok, bíborosok, hadvezérek sorakoznak Csáky Albin művészi arcképéig. Dicsőséges csatákban foszlánnyá lőtt banderiális zászlóktól, nagy művészek halhatatlan alkotásaitól ékesek ezek a termek, melyeknek szőnyegein Bolza Anna grófnő a multakon merengve s a jövőbe nézve andalgó léptekkel jár-kel. Diszes, nagy üvegszekrényt nyit fel a Nagyasszony. Telistele marokinba, bársonyba kötött, rézzel, bronzzal vasalt díszpolgári oklevelekkel. Mindannyi az iparművészet remeke. — Férjem díszpolgári okiratai, — mondja Csáky Albinné s büszkeségtől csillan meg szeme. — És látja, mindannyit minisztersége után kapta. Erre vagyok büszke én s ezért volt rendkívüli becse ezeknek az okiratoknak Ő előtte is. Áthaladunk a zongoratermen, hol egy tölgy paravánról lemosolyog gróf Bercsényi Miklós feleségének Csáky Krisztinának művészi tökéllyel megfestett bájos leányfeje. — Ez a kurucforma pedig csak labanc volt, — mutatott rá a grófnő az egyik festmenyic, meiy Ebergényit, a család hajdani rokonát ábrázolja. A kastély kápolnája a művészi kincsek valóságos tárháza. A csodaszép oltárkép a Dürrer-iskola remeke. Az oltár mellett vörös alapon Fadrusz János gyönyörű szobormüve : Krisztus a keresztfán. Ennek a szobornak mintázása előtt Fadrusz keresztre húzatta magát, hogy tanulmánj'ozza az izmok és testrészek elváltozását.