Mártonvölgyi László: Zarándokúton a Kárpátok alatt (Nyitra. Híd, [1937])

Budatín mondája

Ferenc 1829-ben egy másik brünni német forrás alapján ültette magyarba »A fal közé zárt« címmel. Rosty Zsigmond négyfelvonásos drámát írt a vágvidéki mondából «Katica vagy a budetíni falüreg» címmel (Pest, 1832), míg Jakab István öt felvonásban írta meg a »Zsarnok apa« történetét. Aki azonban a budatíni monda legszebb emlékét állította fel a magyar irodalomban, az a Toldi költője — Arany János... Ha nem említené meg a »Katalint« (1850) minden magyar iskoláskönyv, akkor bizony joggal csodálkozhatnánk el. Hogy jutott el Nagyszalonta gyermeke, a törzsökös alföldi magyar a Vágvidék e szomorú történetéhez ? Hogy bukkant fel a budatíni monda Arany János költészetében ? Joggal tehetjük fel ezt a kérdést, mert Arany terjedelmes költészetében a «Katalin» az egyetlen jelentősebb alkotás, mely a nagy magyar költőt Szlovákia földjéhez fűzi. * A kritikusok megállapítják, hogy a «Katalin« minden ízében egészen «más« és elüt a nagy költő többi alkotásaitól. Salamon Ferenc a költői beszélyt Arany »géniusza talányának« nevezte s egyenesen megmagyarázhatatlannak tartotta, hogy Arany tolla alatt ez a költemény egyáltalában megszülethetett. Szlovákiai magyar szemmel nézve, nagyon is jól tudjuk, mi az, ami Arany e költeményét oly érthetetlenül különössé tette bírálói előtt. Ebben a versben Aranyt is megfogta földünk varázsa, a hegyvidéki környezet és ez kölcsönzött speciális ízt versének. Tényként kell elkönyvelnünk, hogy a legszebb vágvölgyi regényt Arany János emelte be a magyar irodalomba s verse Budatínhoz száll, melynek vára évszázadok óta ott ál] : * Arany János költészetében találunk elszórtan szlovákiai vonatkozást, ezen alkotásai azonban irodalmi szempontból jelentéktelenek. Terjedelménél fogva talán legjelentősebb «Murány ostroma«, melyben Gyöngyösi példáján dolgozta fel a vár bevételét, maga a vers azonban gyönge, színtelen alkotás, melyet az irodalomtörténetek inkább teljesség kedvéért említenek. — 78 —