Mártonvölgyi László: Zarándokúton a Kárpátok alatt (Nyitra. Híd, [1937])

Ahol a magyar szabadságharc csodabogara tanult

Ahol o magyar szabadságharc "csodabogara

4

4 tanult Több mint száz évvel ezelőtt kis diák jelentkezett felvételre a nyitrai gimnáziumban. Előzőleg a kecskeméti gimnázium diákja volt. Nyíltan megmondta, miért hagyta oda Kecskemétet, miért változtatott iskolát. A szlovák nyelvet akarja elsajátítani, — ezért jött Nyitrára, Kecskemétet pedig azért hagyta oda, mert a gimnáziumban él cet faragtak demokratikus és magyaros megszólításából : a »kendből.» Más az agyontanult iskolaév után vakációját feltétlenül pihenésre szánta volna — ezt a kisdiákot tudásszomja még a szünidőben sem hagyta pihenni. Ismereteket akart gyűjteni, világot akart látni — elindult tehát Kecskemétről Nyitrára gyalog. Nem lett volna azonban az, aki volt, ha közben nem csinált volna egy vargabetűt. Lerándult az Adriáihoz, Fiúméba és a dalmát partvidékre. Természetesen gyalog, hisz honnan tellett volna ennek a földhözragadt, zsellércsaládból származó szegény diáknak bármiféle járműre is ? Legfeljebb akkor kocsikázott ezen a hatalmas úton, ha egy-egy zötyögő parasztszekér szánalomból felvette. Lukas volt még a csizmája is, ami azonban nem akadályozta meg abban, hogy ne járjon Fiúméban, Buccariban, Portorén és Eszéken. Eszékről Szekszárdon át Pestre gyalogolt (csak itt szánta bátyja meg egy új csizma erejéig), átugrott Bécsbe, megnézte az 1825-ös koronázás ünnepségeit s innen érkezett meg a nyitrai gimnáziumba. A nyitrai gimnázium már akkor is Szlovákia legnépesebb középiskolái közé tartozott. A környék csak úgy ontotta magából a diákokat. Csodálatosnak látszik tehát, hogy a jelentéktelen, szegény kisdiák a növendékek között mégis egyhamar feltűnt. Pedig így volt. Magyar tanára — Zsem— 57 —