Mártonvölgyi László: Zarándokúton a Kárpátok alatt (Nyitra. Híd, [1937])
Magyar jakobínus Nyitrán
felállítását Bacsányi a nyitrai főúrtól várta. A levél után a már jónevű poéta és magyar főúr között szorosabbá vált a viszony s mikor Bacsányi köztisztviselői állását elvesztette, — a nyitrai főúr, nem törődve az ódiummal s az újabb kellemetlenségekkel — készséggel karolta fel a hányatott sorsú poétát és alkalmazta magántitkárjaként. Bacsányi a tisztséget elfogadta s Nyitrára költözött. Egy évet töltött Bacsányi Nyitrán — egy éven át volt vendég a vármegyeházán. Kassa állandó intrikái, feljelentései, besúgásai után ez a nyitrai év, ahol a reakció aknamunkája elmaradt, oázist jelentett számára a meghurcoltatások és szenvedések sivatagában. Nyugodt napokat tölthetett a nyitrai főúr kenyerén és oltalma alatt. Nyitrai tartózkodása költői pályáján nem jelent különösebb ívelést. Bacsányi pihenni jött ide, igazán ráfért a nyugalom. A sors azonban másként akarta. A reakció ostora kíméletlenül végigsújtott a jakobinusokon. Bécsben ekkor már vége volt II. József felvilágosodott uraiméinak s a félénk II. Lipót nagyszerű támaszt talált a magyar reakcióban. Minthogy Bacsányi neve a vallomásokban szerepelt, a hatóságok elrendelték letartóztatását. Kazinczy elbeszélése szerint Bacsányi ép Forgách gróf nyitrai jószágán * tartózkodott, amikor a grófné azzal a hírrel érkezett Bécsből, hogy Bacsányit keresik. A gróf kérdésére, hogy bűnösnek érzi-e magát, nemmel válaszolt. Ekkor a gróf felküldötte Budára, hogy jelentkezzék Sándor főherceg nádornál. A palatínus bíztatta, hogy semmi bántódása nem fog esni — azonban a költőt ennek ellenére elfogták, elitélték éa a kufsteini várbörtönbe szállították. Itt írta meg a magyar poéta egyik legszebb müvét, a fogság virágait — «Kufsteini elégiák« címmel. A kufsteini fogság véglegesen véget vetett Bacsányi nyitrai tartózkodásának s Forgách Miklóshoz többé vissza nem tért. A hányavetett életű költő később lefordította Napóleonnak a magyarokhoz intézett kiáltványát s hiába költözött Párisba, a reakció itt is utóiérte. Bacsányit ismét ©1* Talán inkább ghýmesi jószágán ! — (a szerző.) — 55 —