Mártonvölgyi László: Zarándokúton a Kárpátok alatt (Nyitra. Híd, [1937])

Magyar jakobínus Nyitrán

vies után ott azerepel a korabeli magyar kultúra élcsapata e hogy Kazinczy Ferenc, Szentjóbi Szabó László, Verseghy Ferenc és Bacsányi János — mindannyian magyar jakobinusok. Az osztrák reakció — melyhez később Ítéletével csatlakozott a magyar hétszemélyű tábla — nem kímélte a magyar írókat. Hisz »nagy» veszély fenyegetett — a nép szava. Kurtán elintézték a literátus álmodozókat, egyszerűen fogságba vetették az egész korabeli irodalmi elitet. Akit Nyitrán ért az elfogatás híre — az korának talán legismertebb lírikusa volt : Bacsányi János. A feudalizmusnak közvetlen szomszédságában élt Nyitrán — s gyakori vendég volt annak kifejező szimbólumában, a vármegyeházán. Bacsányi János ugyanis a nyitrai főiapán személyi titkára volt s a vármegyeház ódon falai között régi ismerősként bolyongott a magyar literátus sudár alakja. Bacsányi nyitrai tartózkodása felett majd mindegyik irodalomtörténet elsíklik. Érthető, — hisz nem sokáig tartózkodott Nyitrán, nem teljes évig. Ez az egyetlen év azonban biografikus szempontból nagyon is jelentős, mert a poéta zaklatott életében talán az egyetlen teljes nyugvópontot jelentette. Hogy ez a pihenés Nyitrán csak egy évig tartott, arról Bacsányi tehetett legkevésbé. Hisz amikor kénytelen volt elhagyni Kassát, az írói centrumot és kedvelt városát — bizonyára azzal a szándékkal indult Nyitrára, hogy az ősi város csendjében majd hosszabb időt fog tölthetni. Arra aligha gondolt, hogy egykor majd az is bűnéül rovatik fel, hogy a Martinovics féle iratok között az ő neve is előfordult és olyan társaság megalakítása, mely végeredményben is csak a magyar állam boldogabb jövőjét tűzte zászlajára, a hétszemélyű tábla nézete szerint — súlyos deliktům. Bacsányi nyitrai tartózkodása a »Franciaorstzági változásokra« egyik leghíresebb versének tulajdonítható. A tehetséges poéta versét Kassán írta, ahol 1787 óta tartózkodott s ahol nemcsak Baróti Szabó Dáviddal és Kazinczyval fejtett ki írói munkásságot, de ahová polgári foglalkozása is kötötte. Barátja, báró Orczy Lőrincy szerzett neki köz— 52 —