Mártonvölgyi László: Zarándokúton a Kárpátok alatt (Nyitra. Híd, [1937])

Egy «igaz magyar poéta» sírjánál

katonapoéta hamvait a családi sírboltba — s így vált a magyar poéta a rohói templom halottjává. Nagy ívet írt le a Gvadányi család pályája — mígnem az elhagyatott kis falu templomában megpihent. Olaaz földről származtak, sarjuk a toscanai nemesség egyik legelőkelőbb családja volt. Egyik tagja Marchio Alexandro de Guadagni, olasz tábornok, a XVII. század második felében III. Ferdinánd ausztriai császár szolgálatába állott. Fia már teljesen elmagyarosodott s feleségül vette a ghymesi Forgách Dorottya grófnőt. Az ő fia szerezte meg Pongrácz Eszterrel Szakolcát — sa költőben, magyarosodáai proceszszus teljes befejezést nyert. Gvadányi a klasszicizmus különböző idegen mintákon induló »iskoláival« szemben a törzsökös, magyaros-népies irányt képviselte à nem egy kirohanást intézett az idegen mintákat »majmoló» poéták ellen. ö volt azonban egyúttal a család utolsó kimagaslóbb egyénisége. A Gvadányiak pályája Toscanából indult el, befutotta Európa országait, végigszaladt a magyar irodalom egén — s lefelé hajló ivében megállott a rohói templom kriptájában. Toscánából indult el és oly szlovákiai faluban ért véget, amelyet alig találunk meg a térképen. 4* — 49 —