Mártonvölgyi László: Zarándokúton a Kárpátok alatt (Nyitra. Híd, [1937])

Pálos klastrom a «halovány hold» alatt

tózkodása alatt. Ezeken a verseken kívül itt írta meg a magyar viseletről szóló versét, itt született meg a «Kamaldoliak pusztulása» s itt írta meg legismertebb versét a »Kalapos királyt.« Ányos ép egy nemzeti éposz megírását tűzte ki célul, B már tárgyaltak is Barcsayval és Orczyval a forrásmunkák felől, mikor a történelem eseményei máafelé ragadták el tollát. 1782. január 26.-án jelent meg II. József császár rendfeloszlató határozata s a császári biztos már április 9-én megjelent a szomszédos hegység, Zobor kamalduli kolostorában, szekularizálta az egyházi vagyont s a rendtagok széjjeloszlottak. A hír hamar eljutott az elefánti pálos kolostorba, hisz a két kolostor között állandó volt az érintkezés s az utat, mely Szent Jánosból Zoborra vezet, még ma is Barát-útnak hívja a nép, — annak bizonyítékakép, hogy az út valószínűleg akkor keletkezett, mikor a szomszédos kolostorok lakói látogatták egymást. A kamalduli kolostor feloszlatása nagy lelki vihart váltott ki Ányosban s szomorúan írja a «Kamalduliak pusztulásáról«c. versében : »Már Zobor tetején s maiki erdőségben, Állnak a barlangok néma csendességben. Nem hallatik szózat ! Nem, szent sóhajtások, Nem nyílnak az égre buzgó pillantások !« Ezt a versét rövidesen követte a »Kalapos király«, mely szintén elefánti eredetű, s melyről Benedek Marcell is megjegyzi, hogy ez a »legnépszerűbb Ányos vers.» Tényleg iszonyatos erővel sodródik végig ezen a versen a II. József elleni gyűlölet, aki — kerülve minden alakoskodást és ceremóniát, — nem koronáztatta magát királlyá. Valószínű, hogy Ányost nemzeti érzésén kívül még más is fűtötte verse megírásában. II. József ugyanig reformjai foganatosításában nem igen kímélte a feudalizmus sáncait s nem lelkesült ama történelmi osztály elhivatottságáért, melyhez Ányos is tartozott. Másfelől legalább ugyanolyan mértékben lelkesítette a magyar föld szeretete, melyet II. József németesítési törekvései csaknem nyelvi annexióval fenyegettek. A töredékben fennmaradt vers szerte ismert s oly erővel fakad — 40 —