Mártonvölgyi László: Zarándokúton a Kárpátok alatt (Nyitra. Híd, [1937])
Ahol a bíboros Cicero első könyvét írta
máció stílusa megakasztó, darabos, göröngyös, Pázmány stílusa sodró, áramló, lélekzet elakasztó. Nos — ennek a stílusnak első kifejezésre juttatója, Pázmány első könyve, Szlovákia földjén született meg. Itt írta meg a nagy magyar egyházi író első művét. Pőstyén alatt egy ismeretlen nevű falut tüntet fed a térkép : Radosnát Messze eaik a forgalomtól és az élet ütemétől egyaránt. Talán egyetlen nevezetessége a sárgafalú püspöki kastély ott a falu végén : a nyitrai püspökök nyári rezidenciája. Ramánstüű kastély, főbejárata felett kiugró emeleti erkéllyel, a homlokzat sarkait két kis kupolás torony dísKíti. Az ívek mindenütt szabályos félkörök. Elől sudár lombos fák és néhány fenyő övezik, fődíszét azonban a mögötte elterülő ritkaszépségű gesztenyés képezi, melyből az út romantikus barlang fölé vezet. Ez a gesztenyés volt egykor a nyitrai püspökök kedvenc sétahelye. A kastélyba 1602-ben fiatal jezsuita érkezett. Dolgozni jött ide — úgymond — ami a kastélyban nem kis meglepetést keltett. Dolgozni — ebbe a kastélyba ritkán jött valaki, a kastély afféle nyári pihenőnek épült s annak is használták hosszú éveken át. Minthogy azonban a fiatal jezsuita a nyitrai püspök ajánlólevelével érkezett — szobát nyitottak neki a földszinten s az első két ablakból nyíló cellát kapta lakásul. A jezsuita szavának állt. A nappalt átdolgozta s mikor a hajnali nap első sugarai itták fel az éj sötétjét, — a hallgatag jezsuitát ismét tollal a kezében találták fóliánsai felett. A jezsuita Pázmány Péter volt, Magyarország későbbi prímása, a radosnai cella fóliánsai pedig : első könyvének kézirata. Aki csak általánosságban ismeri Pázmány életrajzát, jogosan csodálkozik el a magyar «bíboros Cicero» radosnai tartózkodása felett. Hisz Pázmány Nagyváradon született, Bécsben tanult, Grácban volt tanár — hogy került tehát ebbe az Isten háta mögötti falucskába ? Fraknói Vilmos Pázmány-életrajza azonban teljes feleletet nyújt. Az 1589-es országgyűlés a jezsuitákat száműzte Erdély földjéről, úgy, hogy a rendnek csupán az ország többi — 17 —