Mártonvölgyi László: Zarándokúton a Kárpátok alatt (Nyitra. Híd, [1937])

Ahol a bíboros Cicero első könyvét írta

Ahol a „bíboros Cicero" első könyvét írta... Ha a reformáció magyar térhódítása eredményes volt, úgy azt sokban köszönhette irodalmának. Az új vallás a szó és betű fegyverével harcolt. Az »eldugott bibliát« kinyomatta, nyilvános hitvitákat rendezett, vándornyomdák segítségével terjesztette tanait — s ez a hitterjesztési mód olyannyira bevált, hogy úgy látszott : már-már az egész ország az új hitre tér át. " Az anyaegyházat a gyora sikerek kezdetben megbénították ; a nagy területi veszteségek azonban csakhamar felrázták passzivitásából. A veszélyes helyzet oly hatalmas erővel ruházta fel az «ellenreformátorokat», hogy munkájuk ugyanolyan gyors eredményeket tudott felmutatni, mint amilyeneket az új vallás produkált. Az ellenreformátorok szintén a szó és betű fegyverét vették igénybe s így a két vallás vitájából a harmadik került ki győztesen : az irodalom. Röpiratok és könyvek, támadások és feleletek egész sorai követték egymást. Mindkét félnek megvolt a maga teológiai írói gárdája, ezek igyekeztek egyimáat érvekben és nívóban túllicitálni. A hitviták háttérbe szorították a már jelentkező világi irodalmat, melynek akkor már oly eredeti művelője volt, mint Balassa Bálint. A domináló egyházi irodalom pálmáját Pázmány Péter, a magyar »bíboros Cicero« vitte el. Szerb Antal találóan jegyzi meg, hogy a világi irodalmat Pázmány : elsősorban mint nyelvi alkotó érdekű. Magyar földön ő a legnagyobb képviselője az irodalmi barokkstüusnak. Heltaiék nehézkes egyszerűségét nála könnyed komplikáltság váltja fel. Ök az egyszerű konstrukciójú mondatkákat komoly nehézkes kötőszavakkal ragasztották össze, Pázmány viszont komplikált hosszú színes hasonlatokkal és főnevekkel megtömött mondatokat kötőazó nélkül, az akrobata látszólagos könnyedségével dobálta egymásra. A refor— 16 —