Mártonvölgyi László: Zarándokúton a Kárpátok alatt (Nyitra. Híd, [1937])

Az első magyar költőnő szülőfalvában

Az első magyar költőnő szülőfalvában . A Nyitravölgy egész a kisbélici jegenyesorig lomha iapályban nyújtózik el, itt azonban dombba szökken, mely mintegy előőrse Felsőnyitra új földrajzi arcának. A földrajzi metamorfózist különben rögvest a természet színskálája is igazolja. Az erdők eddigi zavartalan egyszínébe haragoszöld foltok vegyülnek el : a fenyők. Maga az átváltozás nem áll meg a szelíd halmok soránál, ezek csakhamar átnőnek a Klak (Ptácsnik) hegyláncába, mely opálos színekben díszíti a horizont keleti peremét. Nem kevésbé romantikus azonban a falvak sora, melyek a hegylánc ölében folydogáló Nyitra völgyét egé9z a bajmóci "vár festői zárókulisszájáig tarkítják. Simonyi, Nagy- és Kisugróc, Oszlány, Nemeskosztolány — mind valamilyen arutik romantika varázsát rejtegetik magukban ; a következő falu Novák pedig egyenesen a szemet szúrja furcsa templomtornyával, melynek keresztdísze rögtön elárulja, hogy ennek a felsőnyitrai községnek — mely létét már a XII. században igazolni tudja — jócskám kijutott a történelem vérzivatarából és fordulataiból. Ezt a templomot netm az teszi jellegzetessé, hogy az órának csupán hült ürege díszíti a torony falának négyoldali felső peremét, — ami a kutató figyelmét azonnal felhívja, az a torony keresztdísze. A tornyot jellegzetes zöld kupola fedi, tetejében fémgömb, melybe minden renoválás alkalmából a kor ércpénzdarabjait helyezik el, ezt a fémgömböt kereszt díszíti, a kereszt felett kakas gubbaszt, a kakas felett félhold, a félhold felett pedig kia Máriakép. Négy kép — négy lepergett évszázad. A kereszt bizonyítja, hogy Novák templomát annak idején a XV-ik században katholikus hívők építették, a kakas bizonyítja azonban azt, hogy a reformáció korában a lakosság áttért az új vallásra, — s a templom az új hit — 93 —