Mártonvölgyi László: Zarándokúton a Kárpátok alatt (Nyitra. Híd, [1937])

A sztregovai kastély (Vargha Sándor)

generális» Kassát foglalta vissza 1682-ben a töröktől. A költő nagyatyja Madách Sándor ügyvéd volt, akit Migazzy püspök hódított viasza a katholikus egyháznak, atyja Madách Imre császári és királyi kamarás. A költő 1823. január 21-én született. Az egész Madách család igen vallásos volt. A költő édesanyja kesselőkeői Majthényi Anna 1834-ben özvegy lett, teljes vallási szigorral látott hozzá a gyermekek neveléséhez s egyúttal ő vette át a birtok irányítását is. Madách Imre az anyja kedvence volt s ezért talán még gondosabb nevelést kapott mint a többi gyermek. Anyja reményei, melyeket hozzá fűzött, mindenben beváltak. Gimnáziumi tanulmányait otthon végezte, az osztályvizsgák letétele végett Vácra járt. 1833-ban tehát 10 esztendős korában már a harmadik osztály elvégzését igazoló gimnáziumi bizonyítványt szerezte meg — csupa jelessel s ilyenek is maradtak bizonyítványai. Már idő előtt füozófiát és dramaturgiát tanult, de ott volt előtte a bibliai és a történelem, politika, költészettan — és a jog. 1842-ben 19 éves korában megszerezte az ügyvédi oklevelet. Madách, az ősrégi nógrádi család leszármazottja működését és közéleti szereplését Balassagyarmaton Sréter János nógrádi alispán mellett kezdte meg, mint tiszteletbeli aljegyző. Sréter elhalálozása után az alispáni széket Fráter Pállal töltötték be s így került a költő ismeretségbe az alispán húgával Fráter Erzsikével. Szontagh Pállal való barátsága szintén ezekből az időkből datálódott. Együtt mulatgattak, politizálgattak és szemlélték a gondtalansággal koszorúzott világot. Együtt szerkesztették annak idején a «Nógrádi Képcsarnokot», melyben csipős epigramákat vonultattak fel a vármegye vezéralakjairól. Szontagh Pál kis időre a duhajság felé sodorta, de kiforrott komoly egyénisége csakhamar visszakanyarodott az elhivatottság útjára. Egymásután írta meg munkáit : A jó név és erény, Commodus, Csak tréfa., Mária királyné, Csák végnapjai, a Férfi és nő, mely utóbbi műve Palágyi szerint az Ember tragédiájának alaprúgózata. Madách e munkájában a nemek szerepét tárgyalja mithikus mese keretében, mély filozófiával. Herak— 89 —