Új mindenes gyűjtemény 10. 1993 – Társadalomtudományi értekezések

G. Kovács László: Magyarok Szlovákiában (1939-1945)

60 G. KOVÁCS LÁSZLÓ olyan messze vagyunk a zsidó ideológiától, mint a szlovákok". Hasonló szellemben nyilatkozott a Magyar Párt országos vezetőségének az ülésén 1939. szeptember 3-án, amikor a zsidókérdésről szólva kijelentette, hogy „a szlovákiai magyarság is részt kér az építő munkában és ki akarja venni részét az árjásításban". Figyelmet érdemel ezzel kapcsolatban az Új Hírek hasábjain 1941. szeptember 12-én A szlovákiai zsidó kódex címmel megjelent állásfoglalás, mely kiemelte: a szlovákiai zsidó kódex jelentősége abban áll, „hogy faji alapon elsőnek vezeti be a törvényhozásba Németországon kívül" a zsidók hátrányos megkülönböztetését. A cikk helyesli a zsidó kódex életbelépését, s rámutat arra, hogy a zsidók világuralomra törnek, és a többi nép számára idegenek. Láthatjuk, hogy az antiszemitizmus a szlovákiai magyarság életében is szerepet játszott, bár arra nézve — legalábbis egyelőre — nem találtunk adatot, hogy magyarok is részt vettek volna a zsidóellenes kilengésekben, tevőlegesen közreműködtek volna a zsidóüldözésben, a deportálásokban. Sokkal inkább valószínűnek tekinthetjük, hogy számos magyar együttérzett a jogfosztott és halálra ítélt zsidókkal, s egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy a további kutatások során előkerülhetnek olyan anyagok is, amelyek a magyarok által a zsidóknak nyújtott segítségről tanúskodnak. Ismételten hangsúlyozzuk: a zsidókérdés szélsőségesen embertelen „megoldását" Esterházy határozottan elutasította, s a korabeli magyar sajtó, valamint az eddig átnézett irattári anyagok tanúsága szerint véleménye megegyezett a magyar kisebbség túlnyomó többségének a véleményével. Bár az antiszemitizmus vélhetően a szlovákiai magyarság jelentős részét is megfertőzte — elsősorban s legmélyebben azokat, akik a nyilasok elveinek és eszméinek az érvényesítéséért szálltak síkra —, a fentieket mindenképpen szem előtt kell tartanunk. A SZLOVÁKIAI MAGYAR NYILAS PÁRT MEGSZERVEZÉSÉRE IRÁNYULÓ KÍSÉRLETRŐL Az eddigiekben már utaltunk arra, hogy Esterházy pártjának platformjával korántsem értett egyet mindenki. Voltak olyanok is, akik a Magyar Pártot nem tartották eléggé jobboldalinak, és náci szellemű radikalizálódást követeltek. Ilyen irányú kísérletekkel főleg 1939-ben találkozunk, amikor Szálasi pártjának magyarországi sikereitől ösztönözve a szlovákiai magyarság nyilas érzelmű képviselői is aktivizálódtak. Kísérlet történt a szlovákiai Nemzetiszocialista Párt megalakítására; a párt szervezői el is juttatták az alapszabályzatot az illetékes szlovák hivataloknak, ám azok elutasító magatartást tanúsítottak. A fennmaradt irattári anyag lehetőséget ad arra, hogy közelebbi információkat szerezhessünk a megalakítandó pártról, melynek szervezői közül név szerint Kubovszky Jánost, Ludwig Richárdot és dr. Aixinger Lászlót említi a jelentés, amelyre az alábbiakat alapozzuk. A párt szervezőinek állítása szerint Magyarország lakosságának mintegy 90 százaléka nyíltan vagy titokban a nyilasokat támogatja, s ellenfeleiket elsősorban a zsidó nagytőke és az „antiszociális feudális reakció" képviselői alkotják. Testvéreiknek nevezik a magyarországi nyilasokat, ugyanakkor a szlovák kormánnyal szemben „feltétlen lojalitást" ígérnek. Indoklásuk szerint azért szükséges az új párt létrehozása, mert általa a szlovákiai magyarok kitörhetnek elszigeteltségükből; a szervezők nézete szerint a szlovákiai magyar dolgozók helyzete katasztrofális, s ezen csak a Nemzetiszocialista Magyar Párt tudna segíteni. Véleményük szerint a Magyar Párt jól fizetett hivatalnokai mit sem törődnek a magyarok