Új mindenes gyűjtemény 10. 1993 – Társadalomtudományi értekezések
G. Kovács László: Magyarok Szlovákiában (1939-1945)
50 G. KOVÁCS LÁSZLÓ — a pártelnököt és az országos igazgatót követően — a pártélet legkiemelkedőbb képviselőinek. Talán nem lesz érdektelen, ha felsoroljuk e kerületeket és vezetőiket, s feltüntetjük a hozzájuk tartozó helyi szervezetek számát is: 1. Besztercebányai kerület: elnök dr. Bárczy Emil földbirtokos — tíz helyi szervezet, 2. Dobsinai kerület: elnök dr. Zsedényi László ügyvéd — négy helyi szervezet, 3. Eperjesi kerület: elnök dr. Szepesházy Bertalan földbirtokos — három helyi szervezet, 4. Gölnicbányai kerület: elnök dr. Zsedényi László ügyvéd — nyolc helyi szervezet, 5. Iglói kerület: elnök Csáky Mihály földbirtokos — tíz helyi szervezet, 6. Körmöcbányái kerület: elnök Vondra József kereskedő — négy helyi szervezet, 7. Nagymihályi kerület: elnök dr. Mertens Alfréd ügyvéd — tíz helyi szervezet, 8. Nagyszombati kerület: elnök dr. Borovánsky Antal ügyvéd — nyolc helyi szervezet, 9. Nyitrai kerület: dr. Gyürky Ákos ügyvéd — huszonnégy helyi szervezet, 10. Pozsony-vidéki kerület: elnök Rapos Gyula nyugdíjas — nyolc helyi szervezet, 11. Zsolnai kerület: elnök Justh Ödön földbirtokos — öt helyi szervezet, 12. Pozsony városi kerület: elnök dr. Neumann Tibor ügyvéd. A kerületek (és a helyi szervezetek) vezetőségét az elnök, az elnökhelyettes és a titkár (a kerületek esetében a kerületi főtitkár) alkotta. A helyi szervezetek elnökeinek foglalkozását szemügyre véve kitűnik, hogy a gazdák, ügyvédek, tisztviselők és földbirtokosok közül kerültek ki, és voltak helyi szervezetek, melyek élén földműves, nyugdíjas, gépkocsivezető, mérnök, nyugalmazott hivatalnok, fizikai munkás állt. A MAGYAR PÁRTTEVÉKENYSÉGÉRŐL A párt életének irányítása az országos pártszervek feladata volt. Ezek a pártszervek a következők voltak: 1. pártkongresszus, 2. központi pártvezetőség, 3. központi elnökség, 4. pártelnökség, 5. országos pártosztályok, 6. pártközpont. A felsorolás élén álló pártkongresszusról el kell mondanunk, hogy megrendezésére — az ismert körülmények miatt — nem került sor. Az eredeti elgondolás szerint a pártkongresszus a helyi szervezetek küldötteiből állt volna, s a pártelnöknek kellett volna összehívnia háromévenként egyszer. Feladata lett volna a pártélet, a párt tevékenységének áttekintése az említett időszakban, a különböző beszámolók megvitatása és jóváhagyása, a szervezeti szabályok megállapítása és módosítása. A központi pártvezetőség tagjait az alábbiak alkották: a pártelnök, két alelnök, a központi elnökség tagjai, az országos pártosztályok elnökei, a kerületi elnökök, a párt törvényhozói, valamint az a 40 tag, akiket az eredeti szándék szerint a kongresszus küldöttei választottak volna meg, s ide tartozott még az országos pártigazgató és a pártelnök által meghívott, fontosabb pozíciókat betöltő párttisztviselők csoportja. A központi pártvezetőség hatáskörébe tartozott a pártelnök és a két alelnök megválasztása, a párt programjainak a kidolgozása, a különböző szintű pártszep/ek működésének az ellenőrzése, a kongresszus előkészítése, a kongresszus által hozott határozatok végrehajtása, a fegyelmi bizottság tárgyalási rendjének a jóváhagyása. A központi pártvezetőséget a párt elnökének kellett egybehívnia, akkor, amikor ezt szükségesnek, időszerűnek látta. A központi elnökség tagjai közé tartoztak: a pártelnök, a helyettese, az alelnökök, a központi pártigazgató, az országos hatáskörű pártosztályok elnökei, s esetenként a kerületi
