Új mindenes gyűjtemény 10. 1993 – Társadalomtudományi értekezések
Szarka László: Állami és nemzeti integrációs tényezők a dualizmus kori magyarországi szlovák társadalom fejlődésében
26 SZARKA LÁSZLÓ 23/ A hozzávetőleges számításokat közli Vadkertyová, Katarína: Majetkové rozvrstvenie. I. m. 547—548. 24/ Uo. 25/ A földbirtok elaprózódása és eladósodása, valamint az el- és kivándorlás közti összefüggésekről a korabeli vármegyei (fő- és alispáni, közigazgatási bizottsági) jelentések garmadája, akárcsak az újabb szakirodalom is, egybehangzóan ítélkezik. Korabeli jelentéseket közlő dokumentumgyűjtemény Bielik, František— Rákoš, Elo: Slovenské vysťahovalectvo. Dokumenty I. do roku 1918. Bratislava 1969. — A szlovák kivándorlás legújabb monografikus feldolgozása: Glettler, Monika: Pittsburgh—Wien—Budapest Program und Praxis der Nationalitätenpolitik bei der Auswanderung der ungarischen Slowaken nach Amerika um 1900. Wien 1980. 26/ Magyar Statisztikai Közlemények 56. 450—457. 27/ Fodor Ferenc: A mezőgazdasági termelés színvonala Magyarországon a néprajzi és népsűrűség viszonyok alapján. Magyar Statisztikai Szemle, 1928, 745—755. 28/ Szarka László: Szlovák kérdés — felvidéki politika 1918 előtt Kortárs XXXI. 1987, 5, 87—91. 29/ Hapák, Pavel (szerk.): Dejiny Slovenska. I. m. 170. 30/ Katus László: Über die wirtschaftlichen. 199—200. 31/ Kovács Alajos: Magyarország. I. m. 124. 32/ Uo. 33/ Kende János— Sipos Péter. Industrial Workers and Assimilation irt Hungary. Acta Historica Academiae Scientiarium Hungaricae XXXII. 1986,1—2. 61—62. 34/ Uo. 64. 35/ Hapák, Pavel: Das Nationalitätanprobletn in den slowakischen Städten am Beispiel von Gewerbe. Industrie und den Geldinstituten vom ausgehenden 19. Jahrhundert bis zum Zusammenbruch der Monarchie. In: Die Städte Mitteleuropas im 20. Jahrhundert Linz 1984,127—148. 36/ Podrimavský, Milan: Národnostný vývoj miest na Slovensku do roku 1918. In: Marsina, Richard (szerk.): K 600. výročiu vydania výsad pre žilinských Slovákov. Martin 1984, 229—233. Thirring Gusztáv: A magyar városok statisztikai évkönyve. Budapest 1912. — Szarka László: Szlovák kérdés. I. m. 85—86. 37/ Katus László: Die Magyaren. I. m. 431—436. Vö. Kende J.— Sipos P.: Industrial Workers. 61—62. 38/ Korabeli statisztikai adatok alapján 0,7%-ra becsülték az iparosodás „magyarosítási hatásfok"-át: „Ez a 0,7% fejezi ki azt a hatást, amelyet az iparforgalmi népesség csupán azon a réven, hogy nagyobb mértékben növekszik, s közte a magyarság nagyobb arányban szerepel, gyakorol a magyarságnak az ország egész népességére való arányára." Kovács Alajos: A bányászat és nagyipar hatása a magyarosodásra. Közgazdasági Szemle 1909, 20. 39/ Mindenesetre tény, hogy a nagyipari munkásságon belül 1900 és 1910 között a magyar anyanyelvűek aránya 50,6%-ról 60,9%-ra emelkedett, amihez a budapesti fejlődés mellett minden bizonnyal a szlovák régióba települt, nagyobbrészt szakképzett magyar anyanyelvű munkások is hozzájárultak. Vö. Kovács Alajos: Magyarország népességi statisztikája. I. m. 148. 40/ A magyarosító iskolapolitikáról legrészletesebben I. Potemra, Michal: Školská politika maďarských vlád na Slovensku na rozhraní 19. a 20. storočia. Historický časopis XXVI. 1978, 4, 497—536. — Az utolsó békeév iskoláztatási adatait közli az 1914. évi Magyar Statisztikai Évkönyv Budapest 1916, 252,318. 41/ Magyar Statisztikai Közlemények 56. és 64. Ami a szlovák jegyzőket illeti, 1910-ben nem akadt egy sem Nógrád, Abaúj-Torna, Gömör, Ung és Zemplén megyékben, és arányuk nem érte el az öt százalékot Barsban, Hontban, valamint Nyitra, Pozsony, Sáros és Szepes vármegyékben. Mindez a harminc évvel korábbi viszonyokhoz képest közel nyolcvanszázalékos csökkenést jelentett. Magyar Statisztikai Közlemények 64. 214. és 320—321. 42/ Uo. 56,750—757. 43/ Zadrhanie vývitm. Národnie noviny 1902. május 10., 54, 1. Nem véletlen, hogy egy Tisza István magyar miniszterelnök számára készült 1915. évi szlovák beadványtervezetben az alábbi követelés fogalmazódott meg: „Azon országrészek érdekében, melynek lakóit a mi nemzetiségünk alkotja, kívánatos, hogy aki tótnak születik, az szellemileg mint tót fejlődhessék, művelődhessék, s nemzetiségét megtarthassa az életben bármely közpályán is." Matúš Dula hagyatéka. Szlovák Központi Levéltár (Štátny ústredný archív SSR Bratislava). 44/ Anton Štefánek: Základy sociografie Slovenska. In: Slovenská vlastiveda III. Bratislava 1914, 140—141. 45/ Potemra, Michal: Rozvoj česko-slovenských vzťahov v rokoch 1900—1914. Historický časopis XXVII. 1977, 3, 398—427. 46/ Katus László: The Status ofEthnio Minorities in Hungary During the Age of Dualism (1867—1918). In: Hidas, Peter I. (szerk.): Minorities and the Law from 1867 to the Present Montreal 1987, 9—11. + 11. sz. tábla. 47/ Katus László: Die Magyaren I. m. 431—436. — Thirring Gusztáv: A magyar városok statisztikai évkönyve. — Szarka László: Szlovák kérdés. I. m. 86—87.
