Új mindenes gyűjtemény 10. 1993 – Társadalomtudományi értekezések

Fogarassy László: Pozsony város nemzetiségi összetétele a 20. században

122 FOGARASSY LASZLO A magyar ellenzéki pártok közös listája szavazatokat vesztett a német választási közösség és a Hlinka-párt javára (meggyengült a szlovák keresztényszocialista tagozat), de az első helyét biztosan megvédte. (A szepesi németek pártja csak a Szepességben szervezkedett.) A kommunisták választási vereségét a katonaszavazatok hiánya is okozhatta, de a csehszlovák és német szociáldemokraták előretörtek Beneš csehszlovák nemzeti szocialistáival együtt. Megbukott Juriga szakadási kísérlete a Szlovák Néppártban, és az országos Kisgazda-, Iparos- és Munkáspárt név alatt megindított magyar aktivista kezdeményezés. 1930-ban volt a harmadik csehszlovák népszámlálás. Ez alkalommal a csehszlovák „össznemzet" Pozsonyban elérte az állampolgárok abszolút többségét. 60 013 tagja közül 34 836 volt szlovák és 25 837 cseh, tehát az utóbbiak száma 1910 óta huszonnégyszeresére emelkedett, sőt túlszárnyalta a magyarokét is, akiknek a számaránya viszont 20% alá süllyedt. A részletes eredmény: belföldi külföldi összesen szaporulat csehszlovák 60 013 808 60 821 +22 237 német 32 801 3 014 35 814 + 7 641 magyar 18 890 2 034 20 924 - 1 071 zsidó 4 747 850 5 597 + 1 992 orosz, ruszin 199 288 487 jugoszláv 111 155 266 + 387 egyéb 136 258 394 összesen 116 897 6 947 123 844 Habár az 1921. évi népszámlálás óta a magyarok tömeges elköltözése gyakorlatilag megszűnt, és érkezett utánpótlás a gyárak részére a Csallóközből stb., két olyan véglet vonta kétségbe a magyarokra vonatkozó népszámlálási adatok hitelességét, mint a szövetkezett magyar ellenzéki pártok és a kommunisták. Azt hangoztatták, hogy egyes népszámláló biztosok magyarnak jelentkezőknél többeket más nemzetiségűeknek írtak be, sőt a szláv vezetéknevűekre és izraelita vallásúakra pressziót gyakoroltak. A magyarok beköltözését bizonyítja az is, hogy a református vallásúak száma 1921 óta 1074-ről 1427-re emelkedett. Figyelembe véve a természetes szaporulatot, a tanulókkal teli magyar iskolákat és az utcán állandóan hallható magyar szót, igen valószínű, hogy e bírálat megalapozott.

1

4 Ha számba vesszük a nemzetiségek kerületenkénti megoszlását, éppen a történelmi Óvárosban találjuk feltűnőnek a magyarság csökkenését. íme (zárójelben az 1921. évi helyzet): csehszlovák 2257 (2435), német 2609 (2742), magyar 1640 (2583), zsidó 1138 (1041), egyéb 25 (22), külföldi 808 (612). Az I. kerület összlakossága 8477, 1921-ben 9435, tehát a magyarok vesztesége megközelíti a belváros lakosságának a csökkenését. A II. és V. kerület területe négy újabb kerület létesítésével csökkent, a III. és IV. kerület állománya területileg azonos maradt. A volt Terézváros volt az egyedüli, ahol a magyarok száma még gyarapodott is.

1

5 A katonaság létszáma újsághír szerint Pozsony területén 6310 volt. A németek több mint hétszeres szaporulata a természetes növekedésen kívül a szudétanémetek bevándorlásával magyarázható. A jugoszlávok (szerbek és horvátok együtt) száma az utánpótlási terület hiánya miatt jelentéktelen, viszont jelentős orosz, ruszin (ukrán) kolónia alakult ki. A külföldi honosok közül 2421 magyar, 1846 osztrák, 763 lengyel, 446 jugoszláv, 356 román,